Az SZDSZ még mindig elégedetlen a maffiaellenes törvénycsomaggal<br/>

Az SZDSZ kivételével valamennyi parlamenti párt általános vitára alkalmasnak találta a maffiaellenes törvénycsomag jelenlegi, módosított változatát.

"Társadalmi összefogásra van szükség a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében", mondta Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben, a maffiaellenes törvénycsomag előadójaként.
Az eredeti javaslatot először az Alkotmánybíróság vizsgálta felül, majd hatpárti egyeztetések következtek. A javaslat jelenlegi módosítása elsősorban a bűnmegelőzési ellenőrzés feltételrendszerére, a megelőzési szolgálat hatáskörére, illetve az idegenrendészeti eljárásokban a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokat érinti.
A személyes adatok megküldése iránti megkeresés ügyészi jóváhagyásáról Pintér Sándor elmondta: 1994 óta nem volt törvénysértés ezen a területen, így az ügyész egyidejű értesítése elegendő garanciát jelent a visszaélések megakadályozására.
A belügyi tárca vezetőjének meggyőződése, hogy a Ház előtt fekvő új, szigorúbb szabályokat magában foglaló előterjesztés jelentősen növeli a bűnüldözö szervek esélyeit a szervezett bűnözés elleni fellépésben. "Célunk változatlanul az, hogy az állam kezelni tudja a szervezett bűnözés jelenségét, képes legyen felderíteni, bizonyítani mindazt, amit jelenleg a hagyományos bűnözés elleni küzdelmet szolgáló eszközökkel nem tud eredményesen elérni", mondta Pintér Sándor.

Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP), az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója közölte: a testület egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.

A kormány programjában kötelezettséget vállalt a szervezett bűnözés elleni határozott fellépésre, a polgárok biztonságának védelmére, és késlekedés nélkül benyújtotta az erre irányuló törvényjavaslatot - utalt az előzményekre Gyimesi József (Fidesz). A képviselő elmarasztalta az ellenzéket, amiért megakadályozta az eredeti javaslat elfogadását. Az Alkotmánybíróság határozatából azt a különvéleményt idézte, amely szerint bizonyos esetekben lehetséges kétharmados törvény egyes részeinek egyszerű többséggel való módosítása.
Gyimesi József úgy fogalmazott: a kormány a hatpárti egyeztetések után arra törekedett, hogy biztosítsa "az ellenzék által megcsonkított test vérkeringését". A képviselő szerint a javaslat "csonka lett", az eredeti szöveg nem minden esetben változott előnyére az ellenzék elutasítása miatt.
Az előterjesztésről összefoglalóan megállapította: nem új tényállásokat alkot, hanem a felderítéshez és a megelőzéshez ad fontos eszközöket a bűnüldöző szerveknek már ismert bűncselekmények ellen.
Úgy látja, hogy a személyes adatok igénylésével és kezelésével összefüggő esetleges visszaélésekkel szemben a javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz.
Gyimesi József az egész parlament felelősségének nevezte a szervezett bűnözés elleni törvény megalkotását.

Gál Zoltán (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Alkotmányosan aggályosnak tartja ugyanakkor továbbra is az üzletek bezárására vonatkozó részeket. Szorgalmazta, hogy a közösségi szállások elhelyezési feltételeit hozzák összhangba a nemzetközi egyezményekkel.
Szerinte biztosítani kell, hogy a bűnüldöző szervek függetlenek maradjanak a szervezett bűnözésnek a legális szférába való beépülési törekvéseitől, hatásaitól, és összehangoltan tudjanak fellépni. Fontosnak tartja azt is, hogy legyen meg a kellő türelem a társadalomban, nehogy látszatintézkedések kényszerébe sodorják a rendőröket.
Gál Zoltán szerint a javaslat egyszerre biztosítja, hogy a bűnüldözök a hatékony fellépés érdekében minden adathoz hozzájussanak, és akadályozza meg az ezzel összefüggő esetleges visszaéléseket. Úgy látja: az ügyészi hozzájárulás szükségessége is bizonyítja, hogy nem kell megváltoztatni az ügyészség alkotmányos státusát.
Gál szerint a visszaéléssel kapcsolatos aggodalmak nem voltak megalapozatlanok, hiszen a megfigyelési ügyben is "érezhető az a manipuláció, amit a kormány bizonyos, rendelkezésére álló információkkal végez". Felvetette a kérdést, nem kellene-e külön rendvédelmi bizottságot létrehozni a parlamentben. Megfontolásra ajánlotta azt is, hogy tegyék lehetővé az adatvédelmi ombudsman - C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett - munkatársai számára is a rendvédelmi szervek adatvédelmi ellenőrzését.

Turi-Kovács Béla (FKGP) elmondta: frakciója támogatja a második olvasatban beterjesztett törvényjavaslat elfogadását, mert az jobb, mint az eredeti, és hozzájárulhat a nyomozó hatóságok munkájának eredményesebbé tételéhez. "Az előterjesztésben foglaltak garanciákat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a szervezett bűnözés elleni eszközök az alkotmányos keretek között maradnak", mondta frakciója nevében a képviselő.
Az indítvány részleteiről szólva a képviselő kitért a prostitúció kérdésére. Alapvető problémának nevezte, hogy egy-egy önkormányzati képviselőnek kell majd döntenie arról, hol jelöljék ki az úgynevezett türelmi zónákat. Ezzel ugyanis szerinte a képviselők választókörzetük "szorításába" kerülhetnek.
A személyes adatok kezelésével foglalkozó szabályok kapcsán Turi-Kovács Béla felhívta a figyelmet arra, hogy élesen el kell különíteni egymástól a magántermészetű, valamint a hivatalos megfigyelési gyakorlatot, hiszen az utóbbit alkotmányos, törvényi keretek között működő szervezet gyakorolja.
"Ez tanulság lehet a mostani megfigyelési ügy vizsgálatakor is", mondta.

Az SZDSZ vezérszónoka, Világosi Gábor arról beszélt, hogy a beterjesztett javaslat nincs összhangban az elvárásokkal.
"Az előterjesztésben továbbra is önkényes, ötletszerű válogatás található azokból a jelenségekből, amelyek kapcsolatba hozhatóak a szervezett bűnözéssel", fogalmazott a képviselő. Azt is elmondta, hogy az előterjesztő eltérő súlyú és jellegű kérdéseket ragad meg.
A szabaddemokraták szerint a törvényjavaslat nem áll összhangban az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésében kialakított elvekkel, amelyek a közhatalom és a gazdaság átláthatóságára helyezik a hangsúlyt.
Kifogásolta Világosi Gábor, hogy az üzletek működésével összefüggő közrendvédelmi szabályokban már nemcsak szórakozóhelyekről, kábítószerrel történő visszaélésről, és tetten ért elkövetőkről van szó.
"Számunkra megengedhetetlen, hogy a javaslat az üzemeltetővel szemben is szankciók alkalmazását tenné lehetővé, mielőtt a bűnösségét jogerős bírói döntés megalapozná", mondta.
Az SZDSZ szerint a javaslatnak összességében hasznára vált az átdolgozás, de változatlanul olyan szabályokat tartalmaz, amelyek ellentétesek az emberi jogok európai egyezményével, ezért nem támogatja annak elfogadását.

Fenyvessy Zoltán (MIÉP) elmondta: megítélésük szerint a javaslat több ponton jelentősen "felpuhult", és nem csak a kétharmados többséget igénylő pontokon. A MIÉP módosító indítványokkal kívánja a hiányosságokat pótolni. A törvénycsomag elfogadását támogatja.
A képviselő jelentős előrelépésnek minősítette a szankciók szigorítását, a közrendvédelmi bírság és az üzletbezárás bevezetését. A javaslat gyenge pontjának tartja azonban, hogy az üzletbezárás kizárólag a jegyző hatásköre. Kifogásolta, hogy a bűnmegelőzési ellenőrzést - a korábbi javaslatban szereplő kétéves börtönbüntetés helyett - csak hároméves büntetés után alkalmaznák.
Fenyvessy Zoltán szólt arról, hogy a MIÉP fokozott figyelmet fordít a javaslat idegenrendészeti fejezetének, mert szerintük a szervezett bűnözés utánpótlását a Magyarországon "befészkelt" külföldiek adják. Ezért szigorítanák a bevándorlási engedélyek kiadását és az idegenrendészeti őrizet szabályait.

"Aggasztó problémának minősítjük a szervezett bűnözés elterjedését, ugyanakkor óva intenénk a kormányt és a kormánypártokat attól a hisztériakeltéstől, ami Magyarországot a szervezett bűnözés kánaánjának próbálja bemutatni és sokkal sötétebb képet fest az országról, mint amilyen valójában a helyzet", mondta Hack Péter SZDSZ-es politikus.
Hack kifogásolta, hogy ősszel a törvényjavaslat első ízben történt benyújtásakor a kormány nem folytatott érdemi tárgyalásokat a kompromisszum kialakítása érdekében, ezért - mint fogalmazott - a javaslat késedelméért teljes mértékben a kormányt terheli a felelősség.
Kifogásolta azt is, hogy az előterjesztő egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó kérdéseket egy törvényben kíván szabályozni.
Az SZDSZ álláspontja szerint a szervezett bűnözés elleni harc egyik alapvető problémája, hogy a szervezett bűnözők a világon mindenhol be tudtak épülni a bűnüldözési, az igazságszolgáltatási, kormányzati szervekbe. Hack Péter ezért úgy véli, ha ésszerű korlátok nélkül kibővítik a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási szervek hatáskörét, akkor azoknak adnak lehetőséget a beépülésre, akik ellen ezek a szervek fel akarnak lépni.
Az SZDSZ-es politikus az adatkéréssel kapcsolatban az ügyészi kontroll bevezetésére hívta fel a figyelmet.
Végül elmondta: a bűnüldözési szervek felhatalmazásának bővítését csak úgy tudja támogatni, ha a visszaélések kockázatát csökkenteni lehet.

Juharos Róbert (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépésben gyors és hatékony cselekvésre van szükség.
Reményét fejezte ki, hogy a nagyobbik ellenzéki párt támogató hozzájárulását megkapják a kétharmados törvény elfogadásához.
"Az SZDSZ azért problémás, mert nem tudunk olyan előterjesztést készíteni, ami az ő igényüknek megfelel, szerepük nem konstruktív ellenzéki, hanem ellenzéki handabandázásnak lehet nevezni", jelentette ki.
Szerinte az SZDSZ kritériuma az, hogy az államtól kell megvédeni az állampolgárokat.

Hack Péter kétperces reagálásában visszutasította a kormánypárti képviselő megjegyzését. Emlékeztetett arra, hogy az első javaslat benyújtásától kezdve ugyanazokon a pontokon kifogásolják az előterjesztést. Elmondta, ha a benyújtott módosító indítványaikat a kormánypártok elfogadják, akkor az SZDSZ megszavazza a törvényt.
Juharos Róbert válaszul kijelentette: az SZDSZ egész törvénycsomagot elutasító magatartása elfogadhatatlan.

Az általános vitát a levezető elnök lezárta, a részletes vitára az Országgyűlés következő ülésén kerül sor.

(MTI)

Ajánló:

Pintér Sándor nyújtotta be 1999. áprilisában