Keleti szerint a megfigyelési ügy arról szól, hazudott-e Orbán<br/>

A Magyarok Házában tartott nyilvános vitán a meghívott képviselők a kormánnyal szimpatizáló közönség hangos véleménynyilvánításai között arról vitatkoztak, voltaképpen miről is szól a megfigyelési ügy, és ki milyen felhatalmazással rendelkezik a vizsgálódás során. A megfigyelési ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottság egyik tagja, Nyitrai András elmondta, már most biztos abban, hogy nem fogják tudni teljesen kivizsgálni az ügyet.

A Magyarok Házában nyilvános vitát tartottak a megfigyelési ügyről. A vitán részt vett Kóródy Mária (SZDSZ), a nemzetbiztonsági bizottság tagja, Keleti György (MSZP), a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Horváth Balázs (MDF) és Nyitrai András (Fidesz), a megfigyelési ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottság tagjai, valamint Kosztolányi Dénes (Fidesz), a megfigyelési ügyben felállított vizsgálóbizottság elnöke.
A vitára meghívták Földi László ezredest, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatóját is, de az ellenzék kérte, hogy ő ne vegyen részt a vitán, mert a neve összefonódott egy másik ismert üggyel, a Nyírfa-perrel. Földi ezért nem volt jelen, annak ellenére, hogy megjelent az épületben.
A képviselők már abban sem értettek egyet, hogy voltaképpen mit akarnak kivizsgálni. A kormánypárti képviselők szerint az a cél, hogy megállapítsák, valóban előfordulhat-e, hogy valakit titokban megfigyelnek, mert ha igen, az alapvetően sérti a törvényt. Kosztolányi Dénes példaként Pokorni Zoltán jelenlegi oktatási miniszter, az előző ciklusban a Fidesz frakcióvezetőjének a megfigyelését említette. Elmondása szerint a birtokukban van egy magnófelvétel leírt változata, amely egy kormányőr és egy magánnyomozó beszélgetését tartalmazza Pokorni megfigyeléséről. Az akkori frakcióvezetőt Kosztolányi szerint azért figyelték, mert adatokat gyűjtöttek arról, milyen gazdasági érdekei fűződnek a képviselőnek ahhoz, hogy a parlamentben a Xénia-láz mozgalom ellen felszólaljon. Kosztolányi szerint a dokumentumok kompromittáló adatokat tartalmaznak Pokorni magánéletére nézve.
Az ellenzéki képviselők szerint Pokorni megfigyelése és a Xénia-láz ügye a magánszférába tartozik és nem a kormányzat tevékenységi körébe. Keleti és Kóródy szerint azt kell kivizsgálni, hogy Orbán Viktor tavaly augusztus 25-én tett bejelentése-miszerint titkos és törvénytelen megfigyelés történt 25 képviselő és családja ellen, amit az akkori kormány rendelt el, és erről dokumentumai is vannak-szó szerint megállja-e a helyét, mert ellenkező esetben Orbán hazudott. Szerintük ugyanis a rendelkezésre álló dokumentumok nem bizonyítják Orbán „súlyos vádjait".
Nyitrai András (Fidesz) szerint az ügy annyira szerteágazó, hogy sohasem fogják tudni teljesen felgöngyölíteni. Szerinte az a cél, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy valakit a tudta nélkül megfigyelnek, vagyis az ügyben számára lényegtelen, hogy jelen esetben parlamenti képviselőkről van szó.
Horváth Balázs (MDF) bejelentette, hogy az ő megfigyeléséről egyértelmű bizonyítékok vannak, mert Katona Béla akkori miniszter el is távolította a Nemzetbiztonsági Hivatal veszprémi területi igazgatóságának vezetőjét, akinek a területén két beosztottja adatokat gyűjtött Horváthról.
A képviselők között parázs vita alakult ki a jogkörökről is. Keleti György szerint csak a nemzetbiztonsági bizottság jogosult az ügyet kivizsgálni, mert ezt a bizottságot kétharmados törvénnyel hozták létre, míg a megfigyelési ügyben felállított parlamenti bizottságot egyszerű többséggel szavazták meg. Kosztolányi Dénes viszont azt állította, hogy a miniszterelnök speciális jogkörökkel ruházta fel őket, így bármilyen dokumentumot kikérhetnek és bárkit behívhatnak meghallgatásra. Keleti szerint viszont a megfigyelési bizottság nem rendelkezhet speciális jogkörökkel, ezt bizonyítandó felolvasott egy dokumentumot, amely azt tartalmazta, hogy a megfigyelési bizottság nem rendelkezik a nemzetbiztonsági bizottság minden jogkörével.
Nem volt egyetértés a képviselők között abban sem, hogy az egyes iratokat kinek mennyi időre van joga titkosítani, illetve melyik dokumentumot ki oldhatja fel a titkosítás alól. Abban azonban egyetértettek, hogy kezdeményezni kell a titkosítás feloldását, hogy a nyilvánosság is megismerje az iratokat. Kosztolányi azonban csak a vizsgálat lefolytatása után, szeptember-október környékén ismertetné azokat a vizsgálat eredményével együtt, Nyitrai szerint pedig „nem lehet mindent kontrol nélkül a nyilvánosság elé tárni".
A vita során a láthatóan kormánypárti közönség hangos bekiabálásokkal kommentálta a képviselők szavait, volt, aki „szemét hazugok" kifejezéssel illette az ellenzéki képviselőket. Keleti György végül kijelentette, hogy ilyen légkörben nem kíván többször hozzászólni a vitához.

Ajánló:

Linkek az egyes képviselők honlapjához az Országgyűlés oldalán

Korábban:

1999. május 12. szerda