Megszületett a pártingatlanokat vizsgáló albizottság ügyrendje és munkaterve<br/>

A testületi ülésen elfogadták az 1998. szeptember 30-án létrehozott grémium ügyrendjét és munkatervét. A pártingatlanokat vizsgáló albizottság a politikai pártok és a társadalmi szervezetek önkéntes bevallására alapozza munkáját.

Egyhangúlag elfogadta a testület Raubovszky Györgynek, az albizottság fideszes elnökének a javaslatát. E szerint a Pénzügyminisztérium által még az előző ciklusban készített űrlapot - amely szintén a pártingatlanok helyzetének felmérését szolgálta - küldik ki az 1990-es, 1994-es és 1998-as választásokon egy százalékot elért pártoknak. Az érintettek ezen kérdőív kitöltésével adnak számot arról, hogy mely ingatlanok mikor, milyen jogcímen kerültek tulajdonukba, illetve használatukba. Az albizottság vizsgálni fogja a pártok, illetve jogelődjeik által alapított vállalatok, egyszemélyes kft.-k helyzetét is. A testület áttekinti azt is, hogy jogszerűen történt-e az ingatlanok esetleges továbbértékesítése, illetve további hasznosítása. Kiderül az is, hogy a tulajdonszerzés és használat során a pártok között fennálltak, illetve fennállnak-e aránytalanságok. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy a pártok esetében az ingatlanok használatából, illetve hasznosításából származott-e jogosulatlan politikai vagy anyagi előny.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azt javasolta, hogy az Országos Választási Bizottságtól kérjék meg a három választáson 1 százalékot elért pártok listáját.
Fenyvessy Zoltán (MIÉP) az önbevallás valóságtartalmának ellenőrzésére hívta fel a figyelmet, nehogy "elsikkadjanak dolgok". Rubovszky György szerint a kérdőívek feldogozása után az albizottság a Kincstári Vagyonkezelőnél és a Cégbíróságnál kontrollálhatja a bevallásokat, "de reméli, hogy erre nem kell majd nagy hangsúlyt fektetni".

(MTI)

Ajánló:

A Fidesz Magyar Polgári Párt honlapja.