Fél évig járna a munkanélküli-segély

A kormány szándékai szerint a jövő évtől már csak fél évig kaphatnának járadékot a munkanélküliek az eddigi egy év helyett.

Ennek a rétegnek a megélhetési problémáit ezután közmunkák szervezésével kívánja a büdzsé megoldani. Ugyanakkor a leginkább érintett Szabolcs megye ebben az évben már csak az egyharmadát kapta a múlt évinek közmunkára. A szociálpolitikus és a szakszervezetek úgy vélik, e terv megvalósulása tovább mélyíti a szakadékot a társadalmi rétegek között.
A munkanélküliség kezelésének új programját tegnap jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a magyar tiszteletbeli konzulok második világtalálkozóján.
A miniszterelnök kifejtette: ezzel párhuzamosan több munkaalkalmat kínálnak majd, egyebek között közmunkák szervezésével.
Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ adatai szerint ez év első negyedévében a nyilvántartott munkanélküliek száma 437 ezer 550 volt, a munkanélküliségi ráta a múlt évihez viszonyítva mérséklődött, jelenleg 10,4 százalék. Ez az országos adat azonban nem igaz például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol is a regisztrált munkanélküliek száma még a négy évvel ezelőttiekhez viszonyítva is növekedett.
Tavaly a szabolcsi munkanélküliek közül 5000-6000 főre 2 milliárd forintot kapott a megye közmunkára. Ebben az évben azonban a kormány 5 milliárdról 2-re csökkentette közmunkára szánt keretét. Ebből Szabolcs 502 millió forintot nyert el. A helyettes igazgató beszámolója szerint ebből az összegből kevesebb mint a harmadát tudják csak foglalkoztatni a tavalyi közmunkásoknak.
Ferge Zsuzsa szociálpolitikus szerint a közmunka jelenleg nem alkalmas arra, hogy abból bárki megéljen. Ráadásul az érte kapott bér már adóztatott, ezért a valóságos értéke nem több, mint a minibálbér fele - tette hozzá Ferge. - A kormány ezzel a szándékával újra bebizonyította, hogy csak a középréteget kívánja támogatni, pedig őket nem lehet "pénzért megvenni".
Felháborítónak tartjuk az ötletet, főleg úgy, hogy a kormány eddig semmit sem tett a munkahelyteremtés érdekében - nyilatkozott Bálint Attila, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvivője. Az ilyen ötleteket nem a magyar tiszteletbeli konzulok világtalálkozóján, hanem az arra alkalmas fórumokon, mint például az Országos Munkaügyi Tanácsban vagy a Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén kellett volna nyilvánosságra hozni - jelentette ki. Jó lenne, ha a kormány nem csak beszélne a szociális párbeszéd megújításáról és nem bojkottálná az Országos Munkaügyi Tanács összehívását - fejtette ki Bálint Attila, majd hozzátette: a tb-alapok beolvasztásánál is láttuk, hogy a kormány szeret dönteni azokról a pénzekről, amelyeket a munkáltatók és a munkavállalók fizetnek.
A miniszterelnök nem kellő időben és helyen tett nyilatkozata nem csak a szociális partnereknek, de valószínűleg a kormánytagok számára is meglepetést okozott - véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke. Borsik szerint a közmunka növeléséről szóló ígéret nem alkalmas a jelenlegi helyzet kezelésére, a közmunka ugyanis csak ideiglenes vagy idényjellegű foglalkoztatást tesz lehetővé, és nem oldja meg a munkanélküli családok helyzetét.
Temesfalvi Miklós, a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Munkaügyi Központ helyettes vezetője szerint a közmunkával jobban járnak a munkanélküliek, mint a járadékkal, ám ha nem módosítják mellé a szociális ellátásokról szóló jogszabályokat is, akkor félő, hogy több ezren maradhatnak teljes ellátás nélkül.

Harrach három változata


A Szociális és Családügyi Minisztériumban már dolgoznak azokon a javaslatokon, hogy miként lehetne a munkanélküli-járadékot bizonyos folyósítási idő eltelte után kiváltani közmunkával, közhasznú programokkal vagy átképzéssel - közölte Harrach Péter miniszter az MTI-vel hétfőn. A miniszterelnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kormány tervei alapján jövőre a jelenlegi egy évről fél évre csökkentik a munkanélküli- járadék folyósításának időtartamát, Harrach Péter elmondta: a tárca két-három javaslatot készít elő. Ezek között szerepel, hogy kilenc hónapig járadékot folyósítanának a munkanélkülieknek, utána pedig közmunka-lehetőséget biztosítanának számukra. Egy másik változat szerint hat hónapig járna a járadék teljes összege - jelenleg átlagosan havi 20 ezer forint -, utána pedig csökkentenék az ellátást. A miniszter jelezte: a javaslatok várhatóan ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé, a végső megoldás pedig a jövő évi költségvetési törvénnyel születik meg.

Horváth Margit, Joób Sándor

(Magyar Hirlap)