Még mindig sok képviselő ellenzi a kerettanterv bevezetését<br/>

A közoktatási törvény módosításának részletes vitáján a legtöbb kifogás a kerettanterv bevezetését érte. Több képviselő szerint a kerettantervet nem lehetne megfelelően egyeztetni a helyi igényekkel.

A közoktatási törvény módosításának részletes vitájában egyetlen bizottság sem állított előadót.
Füle István (MSZP) azt mondta, hogy a kerettanterv egyrészt nem igazán alkalmazkodik a való élethez, másrészt visszatérést jelent a korábbi rendszerhez. Hibaként rótta fel, hogy az átlagot megcélzó rendszer nem segíti az egyéniség fejlődését, valamint a kisebbségi oktatást.
A szabad tantárgy- és pedagógusválasztás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kistelepülési és az általános iskolákban a hiányzó feltételek miatt nem megvalósítható, ráadásul 14 éves kor alatt a diákok érettsége is hiányzik hozzá.
Frakciótársa, Szabados Tamás szerint a kerettanterv a mostaninál feszesebb rendszert eredményezne, amelyben szűkül a helyi tantervek mozgási lehetősége, ezért ehelyett mintatantervet javasolt a képviselő.
Szabados a minőségi bérpótlék újbóli bevezetése mellett is érvelt, mert szerinte a javaslatban szereplő minőségbiztosítási rendszer nem helyettesíti a bérpótlékot.
A minőségi bérpótlékkal a korábban érvényben lévő szabályok szerint a tanárok kiemelkedő képességeit, a rendszeres továbbképzést és a naprakészséget jutalmazták volna.
A szintén szocialista párti Csige József azt kifogásolta, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentősen csökkent az alapkészséget fejlesztő órák száma.
Gubicza Tibor (Fidesz) szerint a pedagógustársadalom nem a minőségi bérpótlékért esedezik. A tanárok azt várják, hogy a társadalom kellőképpen megbecsülje őket, és egy-egy alkalommal minőségi jutalmat, akár 200 ezer forintot is, kapjanak munkájukért.
Jánosi György (MSZP) azzal vádolta a kormányt, hogy "a központi utasításokra emlékeztető kerettanterv" bevezetésével visszamenőleg feleslegesnek minősíti a helyi tanterveket kidolgozó több tízezer pedagógus munkáját. Jánosi György módosító javaslatot nyújtott be arról, hogy a központi költségvetés 1999-ben a közoktatási összkiadások legalább 75 százalékát, 2000-től pedig legalább 80 százalékát fedezze, mert az oktatás szinten tartására és az iskolákban bevezetésére kerülő többletfeladatok költségeire nem lesz elég az a 30 milliárdos többlet, amit a törvény előír a költségvetés számára.
Vincze László (FKGP) szerint a vidéki iskolák, tanulók esélyeinek javítása követel többlettámogatást a költségvetéstől. A képviselő módosító javaslatai között szerepel az az indítvány is, hogy a önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések - elkerülendő az iskolabezásárásokat - többletforrásokat kapjanak.

(MTI)

Ajánló:

T/997.számú törvényjavaslat a Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény módosításáról.