Zárt ülésen hallgatták meg a megfigyelési ügyben az őrezred századosát és a magánnyomozót<br/>

A többségében zárt ülésen lefolytatott bizottsági ülésen az úgynevezett megfigyelési ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottság nem talált arra egyértelmű bizonyítékot, hogy titkos és törvénytelen adatgyűjtés folyt volna fideszes politikusok és családtagjaik ellen.

A titkos és törvénytelen adatgyűjtési ügyben eljáró parlamenti vizsgálóbizottság - az ülés napirendjének elfogadása után - zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját.

Az úgynevezett megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság zárt ülésén meghallgatták B. Csabát, az őrezred századosát, és F. Lajos magánnyomozót, akiknek a beszélgetése állítólag a szalagon hallható.
Meghívást kapott a testület ülésére Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője, ő azonban betegségre hivatkozva levélben kimentette magát.
A testület nyílt ülésen hallgatta meg Szekeres Imre és Csintalan Sándor szocialista képviselőket.

"A bizottság által vizsgált ügyekhez semmi közöm nincs", mondta Szekeres Imre, aki "értelmezhetetlennek és indokolatlannak" tartotta meghívását a bizottság elé. Szerinte nincs megfigyelési ügy, Orbán Viktor miniszterelnök "vagy blöffölt vagy félrevezették".
"A Népszabadságban megjelent jegyzőkönyv hamisítvány, nem ismertem és nem voltam kapcsolatban soha az abban szereplő beszélgetőkkel, így nevem említése megalapozatlan", mondta.
Szerinte tudatos manipulációról van szó, az MSZP lejáratása a cél, vagy a miniszterelnök állítását hamis dokumentumokkal kívánták alátámasztani. Kérte, hogy a bizottság mondja ki: Orbán Viktor tévedett, amikor az MSZP-t vádolta, és ezért a kormányfőnek bocsánatot kellene kérnie.
A testület kormánypárti tagjai jelezték, hogy elhamarkodott lenne hamisítványnak nevezni a dokumentumot.
Vancsik Zoltán (MSZP) a zárt ülésen történt két meghallgatással kapcsolatban elmondta: a százados és a magánnyomozó egymásnak ellentmondóan nyilatkozott arról, hogy Szekeres és Csintalan neve elhangzott-e a beszélgetésükön. A magánnyomozó elismerte, hogy nem állt kapcsolatban Szekeres Imrével.
Keleti György (MSZP) hozzátette: bár megpróbálták meghallgatni a kazettát, ám annak rossz minősége miatt ez nem sikerült.
Az SZDSZ-es és az MSZP-s bizottsági tagok és maga Szekeres Imre is azt kérte: a bizottság mondja ki, hogy a szocialista politikus nem érintett az ügyben, de Kosztolányi Dénes (Fidesz) nem tette fel szavazásra a kérdést.

Csintalan Sándor értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miről kellene vallomást tennie.
Nyitrai András (Fidesz) kérdésére elmondta: nincs tudomása arról, hogy Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője akciót tervezett volna Pokorni Zoltán, a Fidesz politikusa lejáratására.
Vancsik Zoltán (MSZP) kijelentette: világossá vált, hogy semmiféle összefüggés sincs Szekeres Imre, illetve Csintalan Sándor személye és Orbán Viktor miniszterelnök múlt év augusztus 25-én, a megfigyelési üggyel kapcsolatban tett kijelentései között.
Ezt követően Kosztolányi Dénes, a testület fideszes elnöke a házszabály rendelkezéseire hivatkozva nem tette fel szavazásra a bizottság szocialista és szabaddemokrata tagjainak javaslatát, amely lényegébe a vizsgálóbizottság tevékenységének befejezésére irányult.

A határozati javaslatban a bizottság megállapította, hogy az eddigi szóbeli tájékoztatások, illetve átadott dokumentumok nem támasztják alá a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint az előző kormány időszaka alatt közpénzen, titkos eszközökkel, törvénybe ütköző módon, elrendelés alapján fideszes vezető politikusokat és családtagjaikat megfigyeltek volna.
A szavazásra fel nem tett javaslat szerint az eddigi vizsgálat viszont feltárta, hogy "egy meghatározott Fidesz-politikus esetében - nem politikai indíttatás alapján és eddig még nem bizonyítottan törvényellenes módon, vélhetően magánkezdeményezésre, egy magán nyomozóiroda közreműködésével - történhetett adatgyűjtés".
A szocialisták és az SZDSZ-esek kezdeményezése szerint minden további esetleges rendellenesség vizsgálatát - melyet a benyújtott dokumentumok tartalmaznak - a törvény szerint illetékes parlamenti állandó bizottságoknak kellene lefolytatniuk.
Kosztolányi Dénes a házszabály rendelkezéseire hivatkozva azt mondta, hogy a vizsgálóbizottság következő ülésének összehívását a testület tagjainak egyötöde írásban kezdeményezheti.

Orbán Viktor a megfigyelési üggyel foglalkozó vizsgálóbizottság munkájához szükséges dokumentumok nyilvánosságának ügyében a titokgazdához fordult.
"Arra kértem őket, hogy a nemzetbiztonsági érdek, valamint a személyi jogok védelméhez fűzödő érdek figyelembe vételével határozzák meg, hogy a bizottság rendelkezésére álló dokumentumok mely részei, milyen eljárás keretében és mikor hozhatók nyilvánosságra" - olvasható a miniszterelnök Kosztolányi Dénes (Fidesz) bizottsági elnöknek írt levelében.
Orbán Viktor jelezte azt is: ami a további dokumentumok ügyét érinti, amint valamelyikről bebizonyosodik, hogy összefüggésben áll a titkos és törvénytelen megfigyeléssel, el fogja juttatni az elnökhöz.

(MTI)

Korábban: