Fordulat a megfigyelési ügyben<br/>

A Lockheed és a Defend neve is felmerült a meghallgatáson Valódi fordulatokat hozott a megfigyelési bizottság tegnapi ülése. Információink szerint a zárt meghallgatáson Faragó Lajos magánnyomozó elismerte, hogy több mint másfél millió forintért adta el azt a magnófelvételt, amelyet 1996 végén maga készített titokban a kormányőrség egyik századosával folytatott beszélgetéséről. A vevő állítólag a Defend Kft., amely több kormányzati intézmény őrzésének jogát nyerte el az elmúlt egy évben. A cég vezetője, Földi László mindezt tagadja. Az egyelőre tisztázatlan, hogyan került ezek után a felvétel a Miniszterelnöki Hivatalba. A tegnapi meghallgatásokon kiderült az is: a Lockheed budapesti képviselője, Rónai Gábor információgyűjtéssel akarta megbízni B. Csaba kormányőrtisztet, ám a százados visszautasította a felkérést.

Demecs Zsolt felvétele

Eddig tisztázatlan volt, hogy ki készítette a magnófelvételt és az is, hogyan került a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH), ahonnan az később eljutott két napilaphoz.

Információink szerint Faragó a zárt ülésen azt mondta, hogy a Köztársasági Őrezred századosával szemben bizalmatlan volt, s ezért vette fel a beszélgetésüket. A magánnyomozó azzal kapcsolatban, hogy a Defend Kft.-nek több mint másfél millió forintért adta el a kazettát, kijelentette: megromlott anyagi helyezet miatt kényszerült ebbe a helyzetbe. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy a magnófelvétel, illetve annak leirata hogyan került Defend Kft.-től a Miniszterelnöki Hivatalhoz.

Földi László lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: "marhaságnak" tartja az egészet, hiszen ilyen üzletet nem kötött, sőt azt sem tudja, miről van szó, hiszen nem kíséri figyelemmel a megfigyelési ügyet. Földi fontosnak tartotta megjegyezni: a politikusoknak inkább a déli szomszédunknál lévő háborús helyzetre kellene figyelemmel lenniük, ugyanis a titkosszolgálatra most óriási nyomás nehezedik, hatalmas károkat okoznak a szolgálatoknak a munkájukkal kapcsolatos politikai megnyilvánulások.

A fent említett magnófelvételen a magánnyomozó és B. Csaba, a Köztársasági Őrezred századosának a beszélgetése hallható. E szerint a tiszt a Xénia Láz Egyesület korábbi vezetőjének, Czégé Zsuzsának a megbízásából adatok gyűjtésére kérte Faragót. A célszemély Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori frakcióvezetője lett volna. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi meghallgatásán erre hivatkozva vélte bizonyítottnak tavaly augusztus 25-i állítását, miszerint az előző kormány idején közpénzen, titkos, törvénytelen adatgyűjtést végeztek a Fidesz vezetői és családtagjaik ellen.

A megfigyelési bizottság tegnapi ülésén megkívánta hallgatni az ominózus magnófelvételt, ám arra nem volt módja, mivel a felvétel rossz minőségű, csak nehezen hallható. Korábban a bizottság előtt csak a felvétel leirata volt ismert. Ezzel kapcsolatban azonban a tegnapi meghallgatásokon is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el, s a bizottság ellenzéki tagjainak is kételyei vannak a felvétel, illetve a leirat hitelességével kapcsolatban. Ezért döntött úgy tegnap a bizottság, hogy szakértőktől kéri a magnófelvétel vizsgálatát.

Mint ahogy azt tegnapi számunkban már közöltük, Faragó a megbízást egy hónappal a szerződés megkötése után felbontotta. Információink szerint ennek oka az volt, hogy rövid idő alatt kiderült, ki az az üzletember, aki a Xénia-ellenes támadások hátterében áll. A Népszava arról is írt már: a megfigyelés állítólagos megbízójának, az XLE egyik vezetőjének, Czégé Zsuzsának egyik vetélytársa volt a filmes szakmában Gát György producer. Gát korábban cáfolta, hogy érdekében állt volna támadni az egyesület vezetőjét.

A magnófelvétel leiratában Szekeres Imre és Csintalan Sándor szocialista politikusok neve is olvasható. Az MSZP-s képviselőket tegnap nyilvános ülésen hallgatta meg a vizsgálóbizottság. Szekeres leszögezte: semmiféle köze nincs a bizottság ügyeihez, és úgy látja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly augusztus 25-én vagy blöffölt, vagy pedig félrevezették. - Soha nem volt kapcsolatom az iratban szereplő két személlyel, ezért szerintem a dokumentum hamisítvány, s azt arra próbálják felhasználni, hogy az MSZP-t lejárassák, ezért a kormányfőnek bocsánatot kellene kérnie - mondta Szekeres. Csintalan Sándor értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bizottság elé kellett jönnie. A szocialista politikus ezt azzal magyarázta: vele kapcsolatban nincs semmiféle állítás a magnófelvétel leiratában. Csintalan Sándor megfogalmazása szerint pozitív értelemben elfogult Xénia-ügyben, hiszen számos barátja van az egyesület alapítói között. Közölte, hogy nem ismer olyan jellemű embert az egyesület körül, akinek hajlama lett volna egy lejáratási akcióban részt venni.

Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerint ennek az ügynek semmi köze nincs a miniszterelnök tavaly augusztusi bejelentéséhez, és ezt B. Csaba kormányőrtiszt és Faragó Lajos magánnyomozó meghallgatása is egyértelműen bebizonyította. Vancsik Zoltán szocialista bizottsági tag szerint a kormányőrtiszt és a magánnyomozó is egyértelműen kijelentette: sem Szekeres Imrével, sem pedig Csintalan Sándorral nem találkozott.

B. Csabát zárt ülésen hallgatta meg a bizottság. Ez a meghallgatás is váratlan fordulatokat hozott. A százados egyértelműen kijelentette: az általa ismert ügynek semmi köze a politikához, semmi köze fideszes politikusok megfigyeléséhez, törvénytelenség nem történt. Elmondta, hogy munkáját mindvégig pártsemlegesen végezte, és semmi olyanra nem vállalkozott, amely beosztásával összeegyeztethetetlen lett volna. A bizottsági tagok között meglepetést okozott, hogy B. azt kérte, a jelentés összeállításakor a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSzVSz) által végzett, május 12-i meghallgatásának jegyzőkönyvét vegyék nagyobb súllyal figyelembe. Kiderült, hogy ezt a jegyzőkönyvet a bizottság nem kapta meg. A testület előtt csupán az a vallomás ismert, amelyet B. a miniszterelnök bizottsági meghallgatásának reggelén tett. Információink szerint a százados ezzel kapcsolatban elmondta: az RSzVsz parancsnoka elvitte meghallgatásának jegyzőkönyvét a Miniszterelnöki Hivatalba, ám miután visszajött, újabb kérdéseket tettek fel neki. Ekkor azonban - beszámolója szerint - szinte kizárólag a Horn-kormány védett vezetőinek korábbi programjairól érdeklődtek. B. állítólag a tegnapi meghallgatáson értetlenségét fejezte ki emiatt.

Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor egy képviselői kérdésre a százados beszámolt arról, hogy korábban egy másik óriáscég mellett a Lockheed Martin magyarországi munkatársa, Rónai Gábor is munkát ajánlott neki. B.-t Rónai arra akarta rávenni, hogy a Lockheed magyarországi partnereiről előzetes gyűjtsön össze a cég számára hasznos információkat. Mivel azonban a tiszt ezt beosztásával összeegyeztethetetlennek ítélte, a felkérést visszautasította. Mindezt azzal kapcsoltban mondta el, hogy a Xénia Láz-ügyben sem vállalt olyat, amit összeférhetetlennek ítélt, csupán a baráti viszony okán közvetítésre vállalkozott Czégé Zsuzsa és az általa korábban nem ismert magánnyomozó között.

A vizsgálóbizottság előtt Czégé Zsuzsa, az XLE egykori vezetője nem jelent meg. A testület viszont úgy döntött: csak később hallgatják meg L. Miklós titkosszolgálati tisztet, aki korábban a titkosszolgálatok által működtetett fedőcégekről tett vallomást a Nemzetbiztonsági Hivatalban. Mint ismert, ez a dokumentum jelent meg a Kriminális című bűnügyi hetilapban. Az L. Miklós által elmondottak semmilyen utalást nem tartalmaznak arra, hogy fideszes vezetőket figyeltek volna meg.

A bizottság idén szeptemberben folytatja munkáját.

A vizsgálóbizottság ellenzéki tagjai tegnap határozati javaslatot terjesztettek be, amely szerint a bizottságnak meg kellene állapítania: az eddigi szóbeli tájékoztatások, illetve átadott dokumentumok nem támasztják alá a miniszterelnök tavaly augusztus 25-i kijelentését. Az eddig vizsgálat viszont feltárta, hogy egy meghatározott Fidesz-politikus esetében - nem politikai indíttatás alapján és eddig még nem bizonyítottan törvényellenesen, egy magánnyomozó közreműködésével - történhetett adatgyűjtés. Az ellenzéki javaslat szerint minden további rendellenesség vizsgálatát a törvény szerint illetékes parlamenti állandó bizottságok vizsgálják tovább.

Defend-vállalkozás

(Népszava)