A miniszter elmondta: a gyed korszerű formában történő visszaállításával azt kívánják bizonyítani, hogy a gyermekvállalással járó terheket a társadalom is méltányolja.
A Fidesz vezérszónoka, Frajna Imre szerint a gyed bevezetése egyaránt növeli a kívánatos gyermekszámot és a harmadik, negyedik gyermekek vállalásának esélyét.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója, Bernáth Ildikó (Fidesz) azt emelte ki, hogy a gyed megszüntetése is hozzájárult a népesség csökkenésének felgyorsulásához, ami azt jelenti: ha ez a trend nem változik meg, 2045-re 7,5 millióra csökken az ország lélekszáma.
Horváth Zsolt (Fidesz) a költségvetési bizottság többségi véleményét előadva arról beszélt, hogy vállalható a gyed bevezetésének 36 milliárd forintos többletköltsége.
Bauer Tamás (SZDSZ) a szükséges pénzösszeg forrását feszegette, hangot adva annak a véleményének, hogy ebben az esetben a folyamat nem a társadalmi igazságosság, hanem a szegények felől a gazdagok felé mutató újraelosztás jegyében történhet.
Szabó Sándorné, a szocialista frakció vezérszónoka a 12 évvel ezelőtt bevezetett és a most visszahozni tervezett gyed közötti különbségeket elemezte. Szerinte a 80-as években általános volt a foglalkoztatottság, a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek között pedig legfeljebb 3-4-szeres különbség volt, szemben a mai 8-9-szeres aránnyal, így az akkor alkalmazott rendszer "igazságos és jogos" volt.
Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) felszólalásában elmondta, hogy a lakosság csökkenése gazdasági okokra, a családok nem kellő támogatására vezethető vissza. Mint mondta: a gyed leginkább a magasabb jövedelmű, képzettebb rétegek keresetkiesését hivatott pótolni. Szerinte a gyed pénzügyi forrásai már biztosítottak.
(MTI)