Solt ragaszkodik az öt táblához<br/>

Továbbra is öt ítélőtábla felállítását tartanám helyesnek - közölte újságírókkal Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke.

Solt az ítélőtáblák felállításával kapcsolatos OIT-szavazáson tartózkodott, ám nem tartja helyesnek, hogy ezt a tényt az igazságügyi tárca politikai államtitkára kedden nyilvánosságra hozta. Hende Csaba szerint viszont a testület működése a nyilvánosságra tartozik.
Egyetlen, budapesti ítélőtábla felállítása már csak azért sem lenne célszerű, mert tovább növelné Magyarország fővárosközpontúságát - nyilatkozott újságírói kérdésre Solt Pál. Mint ismeretes, a kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy egyetlen ítélőtáblát állítsanak fel, és az 2002. január 1-jétől Budapesten működjön. Lapunk kérdésére, a bíróságok tudják-e majd tartani az új eljárási szabályokban megszabott a határidőket, egyebek mellett, hogy az egyes ügyekben 6 hónapon belül ki kell tűzni az első tárgyalást, az elnök kifejtette: azok betartásának jelenleg nincsenek meg a feltételei, így nincs is értelme bevezetni. Ha pedig meglesznek a feltételek, akkor amúgy is betartják a határidőket. (Úgy tudjuk, több bíróságon már most csak 2000-re tudják kitűzni az első tárgyalási napot.)
Az elnök újságíróknak elmondta azt is, nem tartja helyesnek, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) politikai államtitkára kedden nyilvánosságra hozta, az OIT tagjai hogyan voksoltak az ítélőtáblák felállításáról. (Solt Pál az OIT ülésén tartózkodott a szavazásnál.)
Hende Csaba, az IM politikai államtitkára lapunk érdeklődésére viszont azt közölte: miután újságírók feltették neki a kérdést, maga is elgondolkodott, titkos adatnak minősül-e az OIT-tagok szavazása. De úgy gondolja, fogalmazott, hogy Solt Pál is válaszolt volna, ha kérdezik. Hende szerint az OIT - mint költségvetésből gazdálkodó önálló állami szerv - működése ugyanúgy a nyilvánosságra tartozik, mint bármelyik más közintézményé.
Solt Pál a sajtótájékoztatót megelőzően Otto Kretschmerrel, Thüringia igazság- és Európa-ügyi miniszterével a bírósági kapcsolatok fejlesztéséről írt alá közös nyilatkozatot.
A thüringiai miniszterrel tegnap Dávid Ibolya is találkozott. A magyar igazságügy-miniszter németországi partnerével a korrupció és az idegengyűlölet elleni fellépéssel kapcsolatos, valamint a büntetés-végrehajtás, illetve a jogharmonizáció terén való együttműködés lehetőségeiről cserélt eszmét.
Dávid Ibolya a sajtó képviselőinek elmondta: a Btk. közelmúltban történt szigorítása nyomán az előzetes letartóztatottak, illetve a fogvatartottak száma várhatóan legalább 10 százalékkal növekedni fog. Dávid Ibolya utalt arra is, hogy a felmérések szerint a lakosság közel 72 százaléka ért egyet a Büntető törvénykönyv szigorításával.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)