Jogtalannak tartja felfüggesztését Bédi Csaba<br/>

Vágólapra másolva!
Bédi Csaba a Köztársasági Őrezred tagja volt, amikor Czégé Zsuzsa felkérte, segítsen neki bizonyos információk megszerzésében. Czégé a Félixfilm Kft. vezetőjeként az Űrgammák ellen a parlamentben felszólaló Pokorni Zoltán személyéről szeretett volna információkat kapni.
Vágólapra másolva!

A producer ugyanis gazdasági érdekeket sejtett a Fidesz akkori frakcióvezetőjének az Űrgammákat támadó parlamenti felszólalásai mögött. Bédi, az eddig lapunkban is közölt részletek után a Magyar Hírlapnak mondja el először a teljes történetet: hogyan közvetített Czégé és Faragó Lajos magánnyomozó között, mi történt vele ez év április 30-án a parlament megfigyelési bizottsági ülésének napján, s hogy állásából felfüggesztését jogellenesnek tartja.

- Hogyan ismerkedett meg Czégé Zsuzsával?

Öt-hat éve találkoztunk először, egy társaságban bemutattak minket egymásnak. Ekkor magánemberként ismerkedtünk össze, később hivatalos eseményeken is összefutottunk. A munkámból adódik, hogy államilag védett vezetők biztonságáról gondoskodom, s Czégé Zsuzsa gyakori vendég volt különböző rendezvényeken. A viszonylag gyakori találkozások következményeként barátság alakult ki köztünk, olykor együtt is vacsoráztunk.

- Czégé mikor kérte fel, hogy szerezzen információkat Pokorni Zoltánról, aki interpellált az Űrgammák című sorozat ellen a parlamentben?

Szeretném tisztázni, sem felkérést, sem megbízást nem kaptam Czégé Zsuzsától. Csupán egy baráti szívességről volt szó. Azt mondta, tudni szeretné, milyen üzleti körök és érdekek állhatnak Pokorni mögött, amelyek akadályozhatják az Űrgammák s ezáltal a Czégé irányította Félixfilm Kft. sikerét. Czégé úgy érezte, komoly üzleti mozgás indult az Űrgammák ellen - hangsúlyozom: nem a Xénia Láz Egyesületről van szó -, s vélelmezte: lehet valaki Pokorni köreiben, akinek az ő ellehetetlenítése a célja. Azt kérdezte tőlem, hogy lehetne ennek utána járni. Azt válaszoltam neki, segítek, kerítek egy magánnyomozót, akinek törvényes eszközei vannak információk gyűjtésére.

- Készült-e szerződés Czégé Zsuzsa és ön között?

Nem. Én semmilyen pénzt nem kértem, nem fogadtam el, és nem is kaptam. Ez köztünk szóba sem került.

- Hogy került a képbe Faragó Lajos, akit ön keresett meg Czégé elképzelésével?

Faragó fiával csoporttársak voltunk az egyetemen, s jó barátság alakult ki köztünk. Ô már korábban elmondta, hogy édesapja magánnyomozó, s lehetőség szerint segítsek neki megbízásokat szerezni. A megbeszélés létre is jött egy Váci utcai ügyvédi irodában. Ez az a hely és időpont, ahol Faragó az ominózus magnófelvételt elkészítette.

- Mi a véleménye Faragó cselekedetéről?

Ezt inkább nem minősíteném. Én jóindulatból, a fia baráti kérésére ajánlottam neki egy munkát, erre ő így reagált.

- Tudomásom szerint a parlament megfigyelési bizottsága elé ez a kazetta már úgy került, hogy a szalagra rögzített beszélgetésen szó esett Csintalan Sándorról és Szekeres Imréről...

Én erről a két úrról emlékezetem szerint egyáltalán nem beszéltem Faragóval. Sem a magnófelvétel idején, sem máskor.
- Ha ez a két név mégis elhangzik a kazettán, az azt jelenti, hogy a bemutatott kazetta hamis...
Ezt majd a szakértők eldöntik.

- Mi történt, miután találkozott Faragóval?

A magánnyomozót bemutattam Czégé Zsuzsának, s utána a történetből kiszálltam. Ilyenformán sohasem vettem részt információk szerzésében. Hangsúlyozom, én egy baráti szívességet tettem Czégé Zsuzsának. Csupán annyi történt, hogy összeismertettem Faragó úrral, aki segíthet neki. Hozzáteszem: nem politikai, hanem gazdasági információkról volt szó eredetileg.

- Nem is tudott arról, hogy Faragó végzi-e a munkát?

Erről engem nem tájékoztattak, mondom, kiszálltam az ügyből. Ezt követően többször találkoztam a Faragó családdal, de ez az ügy nem került szóba közöttünk. Ezek után mind a mai napig nem értem, hogy Faragó miért engem hívott fel azzal, hogy visszaadja a megbízást - amelyért a Félixfilm fizetett neki -, s mielőtt bármit mondhattam volna, letette a kagylót. Tudomásom szerint a Pokornival kapcsolatos adatgyűjtés egyébként csak néhány napig tartott, mert rövidesen kiderült: ki az a médiavállalkozó, aki a parlamenti felszólalásokat sugallhatta. Mindez 1996 decemberében történt.

- Hogy derült ki, hogy az ön neve szóba kerülhet a Fidesz-politikusok megfigyelésének ügyében?

Csak két és fél év telt el, én a Köztársasági Őrezrednél végeztem a munkámat. Idén április 29-én, szokatlanul késő este telefonon hívtak, s másnapra - a parlamenti bizottság ülésének napjára - berendeltek a szabadnapomról. A parancsnokhelyettes hívatott, majd megérkezett a belső elhárítás két magas rangú vezetője. Még a kérdések előtt, szinte az első mondatukkal megvádoltak, s végig azt feszegették, mit tudok a fideszes politikusok megfigyeléséről. Azt hiszem, akkor már a birtokukban volt a Faragó úr által eladott magnófelvétel leirata. Fel is vettek velem egy jegyzőkönyvet, amelyből először csak egy egyoldalas változat készült...

- Ezt vitték el azonnal Orbán Viktorhoz, hogy bizonyítékként mutathassa be a megfigyelési bizottság előtt?

Ez történt. Velem később, még aznap, illetve május 12-én részletes jegyzőkönyvet is felvettek. Ekkor már lelki presszió nélkül tudtam nyilatkozni. A parlamenti meghallgatáson derült ki, hogy ezeket a dokumentumokat nem adták át a megfigyelési bizottságnak. A miértre a választ nem tudom.

- A miniszterelnök tavaly augusztusban azt állította, hogy a fideszes politikusok megfigyelése törvénytelen módon, közpénzen történt...

Nem tudom mire alapozta állításait a miniszterelnök úr. Ami az én szerepemet és a Pokorni Zoltánról történt esetleges adatgyűjtést illeti, nem volt szó politikai célról, hiszen gazdasági vállalkozások összecsapását kellett volna Faragónak ellenőrizni. Nem történt törvénytelenség, hiszen csak egy magánnyomozó vizsgálódott, neki pedig ehhez joga van. Közpénz sem szerepelt a történetben, hiszen Faragót a Félixfilm fizette.

- Mi történt az Ön vallomástétele után?

Megkérdeztem, rendelkezésre álljak-e. Erre csak május 18-án kaptam választ, amikor hívattak, s írásban közölték velem: felfüggesztenek beosztásomból, s szóban tájékoztattak arról, hogy a katonai ügyészségen büntetőeljárást indítanak ellenem jelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

- Úgy tudom, ön panasszal élt a döntés ellen.

Szerintem több ponton szabálysértő az eljárás, ezért írtuk ügyvédemmel a panaszlevelet az őrezred parancsnokához. Sérelmeztük, hogy nincs írásos nyoma a büntetőeljárás megindításának, ezenkívül a büntetőeljárás során hivatkozott jogszabály nem büntető eljárásra érvényes. Nem tájékoztattak, milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak, s a döntés részletes indoklása is hiányzik.

- Azóta eljutott már önhöz a fegyelmi eljárásról szóló határozat?

Igen, de ez is különös módon. A május 18-ai szóbeli közlés után tíz nappal jártam benn a Köztársasági Őrezrednél, s akkor mondták, ha már ott vagyok, vegyem át a határozatot. Később azzal is megvádoltak, hogy a cég számítógépes rendszeréből adatokat adtam ki Pokorniról, de ez sem igaz. Faragó ezekhez bárhonnan, például a nyilvános Országgyűlési Választások '94 című kiadványból is hozzáférhetett.

- Mi a válasza a jelentési kötelezettség elmulasztásának vádjára?

A kormányőrök feladatkörét szigorú jogszabályok rögzítik. Ebben szerepel, mely objektumok és személyek őrzését és védelmét kell ellátni. Ebben a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a belügy-, a külügy-, a honvédelmi, a titkosszolgálati, az igazságügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerepel. Pokorni 1996-ban - mint frakcióvezető - nem tartozott ebbe a körbe. Szolgálati feladataim közé csak ezeknek a személyeknek a védelme tartozik. Ráadásul a szabadidőmben - azt gondolom - azzal beszélgetek, akivel akarok, ezt a paragrafusok nem szabályozzák. Eddig azt hittem, nem élünk orwelli időket.

- Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak, hiszen ön úgy véli, ártatlan?

Először is, erkölcsi kár ért, a nevem nyilvánosságra került, ami nem szerencsés. Nem sokkal a botrány kitörése előtt akartak kinevezni alosztályvezetőnek, tehát a karrierem is kettétört. Pedig ez a munka volt az életem.

- Mit csinál, ha visszaveszik?

Majd eldől. Erre még nem tudom a választ.

- Viszont az ön esete jelzi, hogy az őrezred tagjai bármikor ki vannak téve hasonló felkéréseknek. Nem veszélyezteti ez az őrezred függetlenségét és pártatlanságát?

Az őrezred tagjai frekventált helyen dolgoznak, tagjai látnak, hallanak, de nem beszélnek. S mivel jól képzett szakemberekről van szó, bármikor előfordulhat, hogy az enyémhez hasonló dolgokkal keresik meg őket. Úgy gondolom, az én esetem is bizonyítja, nem vállalunk ilyen feladatokat, az őrezred mindig is pártsemlegesen dolgozott. Én például 1987 óta teljesítettem szolgálatot, munkám ellen soha semmilyen kifogás nem merült fel. Jeleztem, éppen előléptettek volna.

- Találkozott április 30-a óta Czégé Zsuzsával?

A viszonyunk már korábban megromlott, s amióta a botrány kirobbant, nem találkoztam és nem is beszéltem vele.

Gréczy Zsolt interjúja

(Magyar Hirlap)