A vasárnapi dunaújvárosi választáson az MSZP jelöltjével szemben hétpárti koalíciós jelölt áll<br/>

Vasárnap polgármester-választást tartanak az 57 ezer lakosú Dunaújvárosban. A tavaly őszi önkormányzati választások óta ez a legjelentősebb választás. A választás legfőbb érdekessége, hogy az MSZP által állított jelölttel szemben egy hétpárti, az SZDSZ-től a MIÉP-ig terjedő koalíció támogatja a másik jelöltet.

Dunaújváros jó helyzetben van, virágzó város - ebben mindkét jelölt egyetért, és a számokból is ez derül ki. Évi 10 milliárd forintos költségvetéssel, a felsőoktatási törvény módosításának következtében már önálló főiskolával, jól termelő iparral és kielégítő infrastruktúrával rendelkezik. Ennek eredményeként a helyi politika hangsúlyai sem megszokottak. A jelöltek programjában nem szerepel előkelő helyen sem a munkahelyteremtés, sem a beruházás-ösztönzés, sem a szociális ellátórendszer.

A választásra azért kerül sor, mert a tavaly ősszel megválasztott polgármester, Kovács Pál (MSZP) lemondott. Kovács alig volt képes ellátni polgármesteri funkcióit, súlyos homloklebeny-betegsége miatt már nem képes önálló cselekvésre. A helyi ellenzék azt állítja, Kovács már az őszi választás idején is beteg volt, de az MSZP fel akarta használni ismertségét, és ezért jelölte őt. Kovács Pál 1994-95-ben a Horn-kormány népjóléti minisztere volt, ám a Bokros-csomag miatt lemondott tisztségéről. Az MSZP jelöltje, Kálmán András határozottan állítja: "nem tudtunk a betegségről, ha tudtunk volna, nyilván nem őt jelöljük".

Amit tudni kell ahhoz, hogy megértsük a helyi viszonyokat, az az, hogy Dunaújvárosban gazdasági és politikai értelemben is minden a Dunaferr Rt., a korábbi Dunai Vasmű körül forog. Ez az a cég, amelyért Dunaújvárost (illetve akkor még Sztálinvárost) mesterségesen létrehozta 1949-ben a Rákosi-rezsim. A nagyrészt állami tulajdonú Dunaferr 11 ezer alkalmazottnak ad munkát (közülük körülbelül 8 ezer dunaújvárosi, azaz minden negyedik munkaképes lakos a Dunaferrnek dolgozik), a helyi adóbevételeknek pedig a fele származik a cégtől. Ebből következően a helyi polgármester és az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a céggel való kapcsolattartás, folyamatos tárgyalás.
Az MSZP jelöltje, Kálmán András, a körzet országgyűlési képviselője, korábban négy évig alpolgármester volt. A Dunaferr vezető jogásza volt, majd a rendszerváltás óta a Dunaferr-cégcsoport sok cégének jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda vezetője. Ha megválasztják, felhagy ügyvédi tevékenységével, mivel ezt a polgármesteri és az ügyvédi összeférhetetlenségi szabályok is előírják.
Az ellenjelölt Kiss András, aki egy pártnak sem tagja, igaz, 1990-ben az MDF támogatta a polgármester-választáson. A rendszerváltás óta független önkormányzati képviselő, jelenleg az oktatási bizottság elnöke, iskolaigazgató. A hétpárti összefogás alapfeltétele volt, hogy a közös jelölt ne tartozzon egyik párthoz sem, így személyében hamar megállapodtak a jelölő pártok.

Kiss András és hívei szerint a Dunaferr az MSZP-hez húz, befolyását a szocialisták javára használja fel, és ez meghatározza a város politikai életét. Úgy gondolják, túlzottan egyoldalúvá válna a városvezetés, ha Kálmánt választanák meg, hiszen az MSZP-nek már így is egyedül többsége van a helyi közgyűlésben, és a Dunaferr révén a gazdasági hatalom is a szocialisták kezében van. "Kálmán András a Vasmű embere" - fogalmaz az egyik, Kiss Andrást támogató párt helyi vezetője. "Vállalom, hogy a Dunaferr lobbystája vagyok" - mondja Kálmán, de nem olyan értelemben, ahogy ellenfelei hiszik: szerinte a Dunaferr meghatározó volta miatt a cég és a város érdekei általában egybeesnek, bár "egyik adófizető sem szereti az adóztatót". A jelölt szerint egy állami cégnek egyébként is pártsemlegesnek kell lennie, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a Dunaferr elnök-vezérigazgatóját, Horváth Istvánt még az Antall-kormány idején nevezték ki. Kálmán András hangsúlyozza, hogy a Dunaferr sosem támogatta egyetlen kampányát sem.

Almási Zsolt SZDSZ-esként nyolc évig, tavaly őszig volt a város polgármestere. Amikor arról kérdeztük, mi az oka, hogy az országos politikai trendekkel szemben helyi szinten a jobboldali pártokkal léptek szövetségre, ő is elsősorban arról beszélt, hogy "olyan érdekcsoport bújt az MSZP mögé, amely a város vagyonát megpróbálja lenyúlni". Almási viszonya a Dunaferr-rel és Kálmán Andrással is ellentmondásos. Polgármesterként nem jött ki jól az óriáscéggel. "Nagyon erősen konfrontálódtam a Dunaferr-érdekcsoporttal" - mondja, ennek ellenére úgy gondolja, hogy a Dunaferr pozitív szerepet játszik a város életében. Kálmán András 1994 és 1998 között alpolgármestere is volt Almásinak, sőt 1990-ben az akkor még csak két főből álló MSZP-frakció (az egyik tagja Kálmán volt) támogatása kellett ahhoz, hogy Almásit polgármesterré válasszák.

Almási szerint azért volt szükség ilyen széles összefogásra, mert "nagyon kiélezett a helyzet". Szerinte éppen az említett, a szocialisták mögött álló érdekcsoportok elleni küzdelem hozta össze a többi pártot. Kálmán András nem nagyon érti, hogy Almási miért hajlandó akár a MIÉP-pel is szövetséget kötni őellene, hiszen éveken át jól dolgoztak együtt, bár tudja, hogy Almásiban erőteljesebb az MSZP utódpártiságát hangsúlyozó hajlam, mint az SZDSZ országos vezetésében. (Almási szerint egyébként a MIÉP helyi vezetői nem szélsőségesek.)
Érdekes módon a két jelölt közül a Dunaferr-rel üzleti kapcsolatban álló Kálmán András programjában egy szó sincs a cégről, míg Kiss Andrásnál első helyen szerepel egy hároméves együttműködési megállapodás terve. Kiss szerint erre éppen azért van szükség, hogy tiszta legyen a város és a cég közötti viszony. Kálmán András szerint viszont eddig ilyen megállapodás nélkül is mindig sikerült megegyezni a céggel, tehát felesleges ez a papír.
Mindkét jelölt szerint az egyik legfontosabb kérdés a Dunaferrnél 2008-2010-re tervezett technológiai váltás. Ennek következtében ugyanis valószínűleg munkahelyek fognak megszűnni, és erre már most készülni kell. Kiss András úgy véli, szerződésben kell rögzíteni, hogy a cég milyen ütemben bocsát majd el dolgozókat, hogy a város fel tudjon készülni az átképzésekre, és az elbocsátottak szakképesítésének megfelelő munkahelyteremtő beruházókat tudjon megnyerni magának.

Kiss András a város és a cég közötti feladatmegosztást is szerződésben rögzítené. Hagyomány ugyanis, hogy az 1,2%-os iparűzési adóból egy-két tizedszázalékot az önkormányzat elenged, s ezért cserébe a Dunaferr közösségi beruházásokat végez - így épült fel Dunaújváros kétségkívül színvonalas sportlétesítményeinek jó része. Kiss a megállapodástól azt várja, hogy kiszámítható lesz a város költségvetése, ha évekre előre lehet tudni, hogy mennyi adóengedményért cserébe mit vállal cég, és erről nem kell évente dönteni.

A megállapodás harmadik tárgya pedig Kiss szerint a környezetvédelem lehetne, ami egy elsősorban az acéliparból élő térség esetében mindig fontos téma.
Azért a Dunaferren kívül is van téma a városban. Az egyik legfontosabb az elvándorlás, a lakosságszám csökkenése. A város fejlettségére utal, hogy az elvándorlás iránya nem Budapest, hanem a környező kistelepülések. Egyrészt - mint a jól menő ipari városokban általában - divat lett a városon kívülre költözni, másrészt a Dunaújvárosban kicsit elszaladt lakásárak a szegényebb rétegeket is arra késztetik, hogy az olcsóbb környező falvakba menjenek. Évente néhány százzal csökken a lakosságszám, ami egy ekkora város esetében évente közel 1%-os visszaesést jelent, ez pedig már számottevő. Kiss András a fiataloknak adható lakásvásárlási segélyeket és támogatásokat növelné, szerinte ez belefér a város költségvetésébe. Kálmán András szerint éppen az utóbbi évek erős ütemű önkormányzati közművesítési programja miatt szaladtak el a telekárak, de ez a hatás támogatásokkal és egyéb önkormányzati eszközökkel ellensúlyozható.

A jelöltek programjait olvasva szembetűnő, hogy Kiss András rendkívül gyakorlatias feladatokat tűzött maga elé (közbiztonság erősítése szomszédfigyelő programok által, ISO-minőségbiztosítás minden önkormányzati szervre kiterjedően, ezredvég megünneplése stb.), Kálmán András viszont főleg elveket fogalmaz meg: emberiesség, emberközpontú önkormányzat, egészséges életmód, a helyi tudásipar fejlesztése, a civil szféra támogatása. Kálmán szerint éppen ebben van az alapvető különbség közöttük. "Máshogy fogjuk fel az önkormányzatiságot: mi emberközeli, szolgáltató jellegű önkormányzatot képzelünk, és bár szándékosan nem használjuk a polgár szót, rendkívül fontosnak tartjuk helyi szinten a szó mögött álló tartalmat" - fogalmaz Kálmán.
Dunaújváros egyébként viszonylag fejlett internetkultúrával rendelkezik. A közintézményekben mindenhol használják a netet, a város lakóinak külön levelezőlistája van (feliratkozni az [email protected] címen lehet). Az interneten kérdéseket lehetett feltenni a jelölteknek, de lehet arról is szavazni, hogy az SZTK előtt vagy máshol legyen a városban McDonald's. A Kiss András által igazgatott iskola húsz internetállomással rendelkezik, Kálmán Andrást pedig interjúnkkal éppen e-mailezés közben zavartuk meg. A www.dunaujvaros.com címen péntek éjfélig (a kampánycsend beálltáig) lehet szavazni a két jelöltre.

Ajánló:

A helyi közélet internetes fóruma