Hamis titkosszolgálati irat nem hozható nyilvánosságra<br/>

Jogellenes adatkezelést állapított meg Majtényi László adatvédelmi biztos

Jogellenes adatkezelésnek tekinthető az újságírók megfigyelésével kapcsolatos hamisított titkosszolgálati dokumentum - állapította meg a lapunktól kapott iratokról Majtényi László adatvédelmi biztos. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának vizsgálata eddig azt állapította meg, hogy a dokumentumot nem a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) készítették.

A Népszabadsághoz és Népszavához a múlt héten eljuttatott, titkosszolgálati dokumentumok látszatát keltő iratok olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek továbbítására törvényi felhatalmazás nincs, tehát az adatvédelmi törvény alapján jogellenes adatkezelésnek minősíthető - írta lapunknak küldött válaszlevelében Majtényi László adatvédelmi biztos. A Népszava a birtokába jutott dokumentumokat a hét elején küldte el Majtényinak, valamint Kövér Lászlónak, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek és Keleti Györgynek, a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság szocialista párti elnökének.

Az adatvédelmi biztos lapunknak küldött válaszában azt írta: nincs lehetősége feltárni, ki, hol és milyen módon jutott az iratokban szereplő, nem köztudomású, személyes adatok - köztük különleges adatok - birtokába, és ezen adatokat ki továbbította az újságoknak. Az adatvédelmi biztos további lépéseket csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, Kövér László vizsgálata után tud tenni. Majtényi az ügy érdemi vizsgálata nélkül azonban arra utalt: az adatvédelmi törvény szerint törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek hozzájárulása nélkül személyes adatokat - különösen az iratokban szereplő összefüggésben - az újságok sem kezelhetik, így nem is hozhatják nyilvánosságra.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának vizsgálatából egyértelműen kiderült, hogy azt nem az NBH-ban készítették. A hivatal jogi szakértőinek álláspontja szerint az eddigi vizsgálatok alapján - többek között - felmerülhet a rémhírterjesztés, az államtitoksértés, a közokirat-hamisítás, a jogosulatlan adatkezelés és a különleges adatokkal való visszaélés gyanúja. Az egyik irat újságírók megfigyeléséről szól, a másik arról, hogy az ellenzéki politikusok mit terveznek a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank tőkejuttatása miatt.

A titkosszolgálat közleménye szerint a hivatalhoz került fogalmazványok szemlélete, a szakszerűséget sugalló kifejezések, a feltüntetett adatok ugyanis teljes mértékben idegenek a hivatal követelményeitől és gyakorlatától. Az aláíróként feltüntetett - igazgatói beosztású, ezredesi rangú - vezető neve, valamint az irományok első oldalán jelzett szervezeti egység megjelölése megfelel ugyan a valóságnak, de nem biztos, hogy ezek az adatok az NBH-tól kerültek illetéktelen kézbe. Egyes jegyek arra utalnak, hogy a nyomtatott név, az aláírás és a bélyegző együttese esetleg kifejezetten a hamisítványokhoz került összeállításra. - A vizsgálat a következő napokban is folytatódik - tartalmazza a közlemény.

(Népszava)