MSZP-menetrend közvetlen államfői választásra<br/>

Az MSZP hivatalossá tette alkotmánymódosítási elképzelését: indítványt nyújtanak be a közvetlen - nép általi - elnökválasztás érdekében. Terveik szerint két fordulóban s már jövőre is a polgárok dönthetnék el, ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság székébe. A Fidesz, az SZDSZ és az MDF korábban jelezte, a parlamenti voksolás hívei. Az FKGP és a MIÉP elvileg továbbra is a közvetlen választás mellett érvel, de fenntartásaikat is hangoztatják a szocialisták javaslatával szemben.

Az MSZP nem nézi, ki támogatja javaslatukat, hiszen ha a koalíció segítségére várnának, akkor soha semmit nem lenne értelme a Ház elé terjeszteni - mondta Kovács László MSZP-elnök a Magyar Hírlapnak.
Kiss Péter ügyvezető elnök a közvélemény-kutatások eredményeire hivatkozott: ezek alapján a polgárok mintegy nyolcvan százaléka a közvetlen szavazást szeretné. Az MSZP ügyvezető alelnöke úgy látja, az összes párt érdeke lenne, hogy ne pártközi alku eredményeként szülessen döntés a köztársasági elnök személyéről, hanem megfelelő legitimációval rendelkező politikus kerüljön a legfőbb közjogi méltóság székébe.
Vastagh Pál szerint az is félreértés, hogy a nép választotta elnök zavart okozna az ország alkotmányos berendezkedésében, hiszen a jogkör nem változna. A szocialisták elképzelése szerint jelöltet állíthatnának a parlamenti pártok, s minden olyan civilszervezet, amely jelöltje támogatására százötvenezer aláírást képes gyűjteni. A voksolás kétfordulós lenne. Az első kör akkor lenne eredményes, ha a polgárok ötven százaléka részt venne, illetve huszonöt százaléka egy személyre adná szavazatát. Ez az arány a jelölt győzelmét hozná. Ha ez a támogatottság nem alakul ki, a második körben minden olyan jelölt indulhat, aki elsőre legalább tizenöt százalékot kapott. Ekkor már az nyerné el a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az érvényességi küszöb másodjára huszonöt százalékos lenne.
Lapunk kérdésére Vastagh azt mondta, Göncz Árpád jelölésére már így sem nyílna mód, ehhez ugyanis további alkotmánymódosításra lenne szükség.
A Fidesz, az SZDSZ és az MDF már eddig sem támogatta a nép általi választást.
Pokol Béla (FKGP) szerint amíg az MSZP be nem terjeszti javaslatát, s amíg arról a frakció elnöksége nem tanácskozik, addig neki sincs hivatalos álláspontja a kérdésben. Turi Kovács Béla pedig úgy fogalmazott, pártja változatlanul a közvetlen voksolást támogatja, ám szerintük ebben a ciklusban erre már nincs lehetőség.
A szocialistáknak akkor lett fontos a közvetlen elnökválasztás, amikor kiderült, nem az lesz az államfő, akit ők szeretnének - nyilatkozott lapunknak Balsai István. Az MDF frakcióvezetője elmondta, az alaptörvény megváltoztatásának igényét nem támasztják alá alkotmányos érvek. AZ MSZP már harmadszor futott neki az alkotmány módosításának, mindannyiszor sikertelenül. Vélt politikai előnyökért nem szabad megváltoztatni az ország alkotmányos berendezkedését, úgyhogy a Magyar Demokrata Fórum egyértelműen elutasítja a javaslatot - tette hozzá.
A MIÉP-frakció még nem alakította ki végleges véleményét a szocialisták tervével kapcsolatban - mondta lapunknak Fenyvessy Zoltán (MIÉP). Csurka István pártelnök a távirati irodának közölte, a javaslat korrektnek mondható, ám magában hordja egy belpolitikai válság lehetőségét. Álláspontja szerint ebben az esetben nem csupán az új államfőre nehezedik majd óriási nyomás, de magára az eljárásra is, ami az Országgyűlésbe vetett bizalom megingásában is kicsúcsosodhat. Kérdés, az MSZP-nek nem éppen ez-e a célja - fogalmazott. Hozzátette: a MIÉP továbbra is kiáll az államfő közvetlen választása mellett, ám nem fogadja el a szocialista kitételt, hogy induló csak magyarországi magyar lehessen. A MIÉP szerint éppen most érett meg az idő arra, hogy a Magyar Köztársaság polgárai lehetőséget adjanak nemzetünk határainkon kívül élő tagjainak is, hogy bizonyos törvényes körülményeknek eleget téve akár a legmagasabb közjogi tisztségekre is pályázhassanak - fogalmazott.

Gréczy Zsolt, Varga Gergely

(Magyar Hirlap)