Miniszterelnökségi tanácsadó osztályozta a politikai lapokat<br/>

"A kormánykoalícióval szemben nemcsak a parlamentben, hanem a napilapok hasábjain is harcot folytatnak. A tömegkommunikáció eszközeivel egyfajta csendes háború zajlik, amelynek hatékonysága nemcsak a huszáros rohamokban, hanem a befolyásolás és lejáratás lassan, de biztosan érvényesülő erejében rejlik" - állítják annak a felmérésnek a készítői, akik azt vizsgálták, hogy a magyar napilapok miként veszik át az Orbán-kormányról szóló külföldi cikkeket. A függetlenként feltüntetett elemzés egyik készítője a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója.

Szerettük volna számokkal is alátámasztani azt a tendenciát, hogy a napilapok politikai célok érdekében szándékosan szelektálják a külföldről átvett cikkeket - tudatta Antal Zsolt a hétvégén bemutatott - a Napi Magyarországban (1999. 07. 12.) már teljes terjedelmében publikált, s tegnap este a közszolgálati televízió A Hét című műsorában is közzétett - elemzés egyik készítője.

Antal és munkatársai a Közéleti Önképző Kör képviselőiként tüntették fel magukat. Szerinte a felmérés annak ellenére is függetlennek tekinthető, hogy ő maga - mint lapunk kérdésére elismerte - a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati tanácsadója. A készítők saját pontrendszerük alapján osztották kategóriákra a híreket. Ebben - mint mondták - az olvasók lélektanát jól ismerő szakemberek segítették őket.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy három - a felmérők állítása szerint - magát baloldalinak valló napilap: a Magyar Hírlap, a Népszabadság és a Népszava jól láthatóan az elmarasztaló tudósításokat részesítik előnyben. Azt mutatták be, hogy az Orbán-kormány megalakulása és Magyarország NATO-csatlakozása között a Népszabadság hétszer, a Magyar Hírlap több mint kétszer annyi elmarasztaló cikket vett át külföldről, mint dicsérőt. Az elemzés szövege viszont arra nem tér ki, hogy a Napi Magyarország kilencszer, a Magyar Nemzet négyszer annyi dicsérő cikket közölt, mint elmarasztalót. Súlyos aránytalanságnak tartják azt is, hogy míg a gazdaságról szóló cikkek 95 százaléka elismerő volt, a politikai tartalmú írások háromnegyede bírálta az Orbán-kormányt. Pedig szerintük a külföldi cikkek 80 százaléka dicséri az Orbán-kabinetet. Az elemzés nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar közvéleményhez csak erős szelekció után jutnak el a külföldi híradások.

A nemzetközi újságírás történetében példátlan az a magyarországi gyakorlat, melynek során a világ észrevételei olyan formában kerülnek a közvélemény elé, hogy következményeiket tekintve nem csupán a kormány megítélését, hanem a kedvező országképet s a hazai közvélemény önbecsülését is lerombolják - fogalmaz a tanulmány.

A készítők többször hivatkoznak egy az MTI-ből kapott összeállításra, amely felosztja a híreket bírálatokra, dicséretekre és semleges cikkekre. Az MTI-or azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ilyen elemzés náluk nem készült. Viszont korábban a távirati iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének több kormánypárti tagja kifogásolta, hogy az MTI átveszi a negatív híreket. A mostani elemzés készítői elismerték, hogy az általuk MTI-összeállításként feltüntetett dokumentum a Miniszterelnöki Hivatal munkatáry Anzelmtől került hozzájuk.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: