Horvátországnak nincsenek követelései Kalasnyikov-ügyben<br/>

Az elmúlt tíz évben az Országgyűlés vizsgálóbizottságai közül csak a Kalasnyikov-ügyet vizsgáló honvédelmi albizottságának sikerült olyan jelentést készítenie, amely egy későbbi rendőrségi vizsgálat alapjául szolgált. Póda Jenő honvédelmi kormány-főtanácsadó, a bizottság volt elnöke szerint a testület legfőbb feladata a horvát-magyar viszony megzavarására alkalmas követelés diplomáciai vonatkozásainak tisztázása volt. Póda ezzel kapcsolatban tárt fel lapunknak néhány, eddig titokban tartott összefüggést, amelynek egyik legfontosabb eleme: Horvátországnak nincsenek anyagi követelései Magyarországgal szemben.

A Kalasnyikov-ügy tisztázása érdekében az előző ciklusban az Országgyűlés honvédelmi bizottságának albizottsága folytatott vizsgálatot. A testület 1997 októberében egyhangúlag elfogadott jelentésében már jelezte a legfőbb ügyésznek, hogy a meghallgatásokon elhangzottak és a feltárt dokumentumok alapján bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn az ügyben. Az ügyészség a jelentést felhasználva döntött úgy, hogy megindítja a nyomozást az eltűnt 985 ezer dollárral kapcsolatban. Az ügyészség kilenc évvel az események után csak nemrégiben emelt vádat a Kalasnyikov-botrányban elhíresült, azóta azonban kisebb cégekre
bomlott Technika Külkereskedelmi Vállalat egykori vezérigazgatója, Miklós Tibor ellen. A sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával kihallgatott Miklóst azzal vádolják, hogy cége hamis papírok felhasználásával könyvelte el nyereségként fegyverszállítási ügylet során a horvát Astra cég által utolsó részletként átutalt közel egymillió dollárt. A bizottságot vezető jelenlegi kormány-főtanácsadó, korábban MDF-es, jelenleg fideszes politikus Póda Jenő szerint a parlamenti testület azért tudta 1997-ben sikeresen lezárni a vizsgálatot, mert nem politikai ügyként kezelte a történte ket. Póda mégis úgy véli, a tízezer gépfegyver és ahozzájuk tartozó 17 millió darab lőszer Horvátország számára történt eladásával kapcsolatos vizsgálat során szinte "melléktermékként" született meg az a jelentés, amely a hazai sajtóban jóval nagyobb teret kapott az eredeti célkitűzéseknél. Póda lapunknak elmondta, hogy a bizottság legfőbb feladatának azt tekintette, hogy tisztázza: valóban létezik-e horvát követelés az egymillió dollárra vonatkozóan. Az államközi gazdasági kapcsolatokban nem túl jelentős nagyságrendű összeg körüli bizonytalanság ugyanis alkalmas lehetett volna a két ország közötti kapcsolatok megzavarására. A honvédelmi bizottság három tagja ezért a nyilvánosság teljes kizárásával felkereste Horvátország budapesti nagykövetségét, és arra kértek választ a zágrábi kormánytól: várják-e a fegyverszállítás leállítása miatt ellentételezés nélkül Magyarországon maradt pénz visszafizetését. Póda elmondta, hogy a hivatalos megkeresésre nem érkezett válasz. Ebből a bizottság tagjai arra következtettek, hogy a horvát vezetésnek nincs követelése Magyarországgal szemben, és már nem tekinti "ügynek" az 1990- 91-es eseményeket. A bizottság ezt követően arra a konszenzusos álláspontra helyezkedett, hogy a Kalasnyikov-botrány aktájának diplomáciai vonatkozásai lezárhatók.

(Népszava)

Ajánló:

A Népszabadság cikke