Százmilliárddal többet kér a büdzséből az egészségügy<br/>

Az egészségügyi miniszter azt szeretné, ha a jelenlegi mintegy 600 milliárd forintról több mint 700 milliárdra növekedne jövőre az egészségügy rendelkezésére álló pénz - értesült lapunk. A Magyar Hírlap azt is megtudta: az év végére várhatólag átfogó egészségügyi reformprogramot készít a kormány, az egészségbiztosítási rendszer átalakítása viszont nem kezdődik el 2001-ben.

Egy százalékponttal szeretné növelni a GDP-ből az egészségügyre jutó részesedést a jelenlegi 4,34-ról az egészségügyi miniszter - értesült lapunk. Ez azt jelentené, hogy az idei mintegy 600 milliárd forinttal szemben 2000-ben több mint 700 milliárd forint állna rendelkezésre többek között az intézmények működtetésére, a gyógyszerek tb-támogatására és a dolgozók bérének emelésére. Az egészségügy működtetésére fordítható pénz az elmúlt nyolc évben 50 százalékot veszített reálértékéből. Erre az orvosi kamara már tavaly márciusban felhívta a figyelmet, amikor még a mostani szakminiszter, Gógl Árpád volt az elnöke. A kamara szabolcsi szervezete a napokban közzétett felhívásában azt követeli, hogy a kormányzati ciklus végére az egészségügyre fordított hányad érje el a GDP 7,3-8,8 százalékát. A béreket fokozatosan, de jelentősen akarja növelni a tárca. Erre mindenképpen elő kell teremteni a pénzt - mondta a minisztérium közigazgatási államtitkára, Oberfrank Ferenc. Egy jelentősebb béremeléssel nem csupán a kormány, de az egészségügyi miniszter is megkezdené beváltani korábbi ígéreteit. Ez megfelelne a szakszervezetek és az orvosi kamara elvárásainak is, bár nagyvalószínűséggel nem érné el az előbbiek száz-, illetve az utóbbiak 4-5-szörös fizetésemelési igényét (MH, júl. 20.). Oberfrank Ferenctől azt is megtudtuk: átfogó egészségügyi reformprogramot dolgoz ki a kormány, várhatólag az év végére. A kabinet arról dönt majd: hol, mikor, milyen változtatásokat kell véghez vinni. A döntés előkészítésére a gazdasági kabinet négy munkacsoportot hozott létre, ezeknek októberre részletes javaslatot kell kidolgozniuk. A célmodellre, vagyis, hogy mekkora és milyen szerepet szánjanak az állami, illetve a magánszférának az egészségügyben, a gazdasági tárca irányításával működő munkacsoportnak kell javaslatot tennie. A modell működtetéséhez szükséges források nagyságrendjére, a tőkebevonás mértékére, és arra, hogy milyen egészségbiztosítási rendszer finanszírozza a működtetést a központi költségvetés szintjén, és hogy ahhoz milyen kiegészítő biztosítási modell társuljon, a Pénzügyminisztérium által vezetett bizottságnak kell javaslatot tenni. Az Egészségügyi Minisztérium vezette két munkacsoport egyikének az ellátórendszer ésszerűsítésére, az ehhez szükséges szakmai szabályokra és ezek ellenőrizhetőségére vonatkozó elképzeléseit kell előterjesztenie. A másiknak azt: hogyan hangolható össze az egyes tárcák munkája annak érdekében, hogy érezhetően javuljon az emberek egészségi állapota. Már most biztosnak látszik, hogy az eredetileg tervezett ütemben, tehát 2001-től nem kezdődik meg a biztosítási rendszer reformja. Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium tb-alapokat felügyelő államtitkára lapunknak elmondta: a kormány nem tett le a több-biztosítós modellről (MH 02.06., 03.12.), de arra már nincs idő, hogy ennek jogszabályi, szervezési előkészületeit a jövő év végéig megtegyék. A rendszer egészét érintő reformértékű lépések helyett most az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átszervezésére, működésének ésszerűsítésére törekszenek. Ennek részeként újragondolják a megyei pénztárak feladat- és hatáskörét, a kórházak finanszírozását megyei szintről várhatóan regionális szintre helyezik. A pénzek hatékonyabb felhasználásáért a bizonyítékokon alapuló gyógyszertámogatási rendszer bevezetését, a gyógyítóhelyek támogatásában pedig szakmai protokollok alkalmazását tervezik.

(Magyar Hirlap)