Vagyonfeléléssel mérséklik a hiányt<br/>

A társadalombiztosítási alapok hiánya már most harmincmilliárd forinttal nagyobb, mint az egész évre tervezett deficit. Az összeg mérséklése érdekében a tb-alapok teljes vagyonuktól megválnak, ősszel eladják OTP- és Richter-részvényeiket - értesült a Magyar Hírlap. Információink szerint jövőre nem csökkentik a munkáltatói járulékokat.

Várhatóan ősszel piacra dobják a társadalombiztosítási alapok tulajdonában lévő OTP- és Richter-részvényeket. A két értékpapír-portfólió körülbelül 60 milliárd forintot ér, az eladásukból származó bevételből várhatóan sikerül egyensúlyba hozni a tb-alapokat - nyilatkozta lapunknak a Pénzügyminisztérium társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkára. Frajna Imre elmondta: a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap hiánya az év első hét hónapjában meghaladta a 72 milliárd forintot. Ez harmincmilliárd forinttal több, mint az egész évre tervezett deficit. A kormány még tavaly határozott az Egészség-, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap tulajdonában lévő vagyon teljes körű értékesítéséről. Az ingatlanokat, részvényeket, kötvényeket, üzletrészeket tartalmazó portfólió értéke becslések szerint 80-85 milliárd forint. Ebből a legnagyobb tételt jelentő OTP-részvények jelenleg 42, a Richter-papírok 21,4, a Humán-részvények pedig 2,53 milliárd forintot érnek. A kormánydöntés szerint az eladásból származó bevételből 53,7 milliárd forintot kap vissza a tb, ezt az összeget bevételként be is tervezték az idei költségvetésbe. A fennmaradó hányad felhasználásáról később határoz a kabinet, Frajna Imre szerint nagy valószínűséggel úgy, hogy ebből mérsékeljék az alapok hiányát.

Az év első felében a több mint félszáz milliárd forintból mindössze 8,8 milliárd folyt be, nagyrészt ugyancsak részvények értékesítéséből. A kormány döntése nyomán a biztosítási alapok az idén felélik vagyonukat. Ha tehát jövőre a vártnál nagyobb lenne a deficit, a hiány fedezésére nem lesz már mit eladni. Ráadásul az egészségbiztosítási reform is késik. Az előkészítésre rendelkezésre álló idő már rövid ahhoz, hogy a jelenlegi kormány ebbe belekezdjen (MH, július 27.). Frajna Imre mindezek ellenére bizakodó. Szerinte elkerülhető, hogy - a korábbi évekhez hasonlóan - 2000-ben ismét tb-pótköltségvetést kelljen készíteni. A deficitet szinte mindig a túlköltekezés okozza, ezért elsősorban a kiadásokat igyekeznek megfogni. Ennek érdekében az államtitkár az egyik legsürgetőbb feladatnak a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását nevezte meg, mivel a gyógyszerkassza gyakorlatilag az egyetlen, ami évek óta idő előtt kiürül.

Az idén az év közepén bevezetett intézkedések ellenére sem tapasztalni visszaesést a gyógyszerforgalomban, ha pedig ez nem változik, a 123 milliárdos "zárt kasszából" decemberre a legpesszimistább becslések szerint akár 20 milliárddal több is elfogyhat. Frajna Imre szerint a bevételekkel nincs probléma, azok az idén is nagyjából a tervek szerint alakulnak. Továbbra is szükség van azonban központi költségvetési forrásokra, hiszen az önhibájukon kívül járulékot fizetni nem tudók, a sorkatonák és a nyugdíjasok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozni kell valamiből - tette hozzá. A Honvédelmi Minisztérium az elképzelések szerint jövőre várhatóan 12,5 milliárd forintot fizet be az Egészségbiztosítási Alapba, Frajna szerint a biztosítónak még legalább 60-70 milliárd forintnyi központi költségvetési hozzájárulásra lenne szüksége.

Hosszú távon csak az egészségbiztosítás reformjával és a vegyes - a járulékbevétel mellett központi forrást is tartalmazó - finanszírozással lehet egyensúlyban tartani a tb-alapokat. Sem a nyugdíjakat, sem az egészségügyi szolgáltatások színvonalát nem lehet ugyanis csökkenteni. Viszont a munkáltatói járulékokat sem lehet növelni, sőt a kormány a munkáltatói terhek mérséklése mellett kötelezte el magát. A jövő évi tervek között ugyanakkor - tudtuk meg - nem szerepel munkaadói járulékcsökkentés, ez csak két év múlva folytatható. Ami a tb-alapok jövő évi költségvetését illeti, az államtitkár közölte: a kormány egyelőre a különböző tárcaigények felmérésénél tart, ezért korai lenne még arról beszélni, mennyit költhetnek 2000-ben az egészségügyi intézmények vagy a gyógyszerek ártámogatásának finanszírozására. Az Egészségügyi Minisztérium százmilliárdos többletigényével kapcsolatban Frajna Imre úgy fogalmazott: bár ez az egészségügy állapotához képest korántsem túlzó igény, az elosztható pénz nagyságát tekintve nem lesz könnyű elérni, hogy jövőre ennyivel több pénzből gazdálkodhasson az egészségügy.

Haiman Éva