Kunosék ügye az Alkotmánybíróságon

Vágólapra másolva!
Kunos Péter és Kovács Mihály, az Agrobank két volt vezetője ügyében az Alkotmánybíróság válasza szerdán megérkezett Orosz Balázshoz. Az ügyvéd a Magyar Hírlapnak elmondta: a taláros testület arról értesítette, hogy június 19-ei beadványát megküldte az Igazságügyi Minisztériumnak.
Vágólapra másolva!

Kunosék ügye az Alkotmánybíróságon
1999. augusztus 13., péntek, 00.50

Kunos Péter és Kovács Mihály, az Agrobank két volt vezetője ügyében az Alkotmánybíróság válasza szerdán megérkezett Orosz Balázshoz. Az ügyvéd a Magyar Hírlapnak elmondta: a taláros testület arról értesítette, hogy június 19-ei beadványát megküldte az Igazságügyi Minisztériumnak.

Ebben a két egykori bankár védője az Alkotmánybíróságot arra kéri: állapítsa meg, hogy a Btk.-ban a vesztegetés büntetőjogi szabályozása alkotmányellenes, és visszamenőleges hatállyal tiltsa meg annak alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság dönteni fog a törvény kifogásolt rendelkezéséről, azonban az eljárási rend szerint az illetékes minisztériumnak is nyilatkoznia kell az ügyben.
Ha az igazságügy miniszter is alkotmányellenesnek ítéli a vesztegetés büntetőjogi szabályozását, akkor nincs vita közöttünk. Amennyiben alkotmányosnak találja, úgy azt indokolnia kell - mondta a Magyar Hírlapnak az ügyvéd.
Mint ismert, a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsa ez év április 19-ei határozatában fenntartotta az Agrobank egykori vezetői ügyében hozott korábbi ítéletet. Az 1998. április 30-ai másodfokú ítélet kimondta: a bankvezetők 11 rendbeli vesztegetés bűntettében bűnösek.
Az LB Kunos Pétert két év végrehajtandó szabadságvesztésre és másfél millió forint pénzbüntetésre, Kovács Mihályt pedig - mint bűnsegédet - másfél évi felfüggesztett szabadságvesztésre és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte. A döntést azzal indokolták, hogy az Agrobanknál az E-hitelek folyósításánál kialakított konstrukció ellentmondott a pénzintézeti törvény rendelkezéseinek. Ennek lényege az volt, hogy a hiteligénylő jelképes összegért átadta a bank által kijelölt egyszemélyes kft.-nek részvényei 26 százalékát, és az adós a futamidő leteltével a szerződés szerint névértéken visszavásárolhatta azokat - amennyiben a kölcsönt és kamatait már kifizette.
Bankszakemberek szerint a kft.-k az úgynevezett bizalmi kéz feladatát látták el, védve a pénzintézet és betéteseinek érdekeit, és ez a módszer a fejlett nyugati pénzvilágban szokásos gyakorlattal megegyezik. Kunosékat egyébként első fokon fölmentették 1997. június 10-én. A másodfokú ítéletet követően Kunos kegyelmi kérvénnyel fordult a köztársaság elnökéhez, azonban Göncz Árpád kegyelmét az igazságügy-miniszter nem ellenjegyezte. Ezt követően nyújtotta be a már említett, elutasított felülvizsgálati kérelmét a jelenleg is szabadságvesztését töltő Kunos, és a szabadlábon lévő Kovács. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon Orosz Balázs egy hónap múlva vár előrelépést azok után, hogy tavaly december 4-én védencei nevében, azok emberi jogainak megsértése miatt a Magyar Köztársaság ellen indított keresetet.

Ferenczi Krisztina