Garéi környezetszennyezés: ismét fejfájást okoz a bűz<br/>

A Garénál akadálytalanul és ellenőrizetlenül terjedő klórbenzoltól már horvát szomszédaink is egyre idegesebbek. Sajtójukban az utóbbi időben sűrűn felbukkan a határ közelében fekvő baranyai község neve, a mintegy hatvanötezer darab szétmállott hordó sorsa. Pedig nekik vélhetően fogalmuk sincs arról, hogy a tizenötezer tonna klórbenzol csupán egy része a Garéban ketyegő környezetszennyezési bombának: a hordóktól nem messze, mintegy tizenhárom hektárnyi területen szintén az emberi szervezetre veszélyes anyagokat rejt a föld.

Egy kormányhatározat szerint a garéi mérgező anyagot 2000. december 31-éig el kell tüntetni a területről. Ennek módja azonban egyelőre nem ismert - bár a vegyi hulladék elszállítására és Garén kívüli megsemmisítésére az Orbán-kormány pályázatot írt ki. A pályázat eredményét - igaz, a tenderbontás már hetekkel korábban megtörtént - a nyertes kihirdetése csak szeptember 23-ára várható. A garéiakat azonban mindez nem különösebben nyugtatja meg, s úgy tűnik, a föld mélyében akadálytalanul és ellenőrizetlenül terjedő klórbenzoltól már horvát szomszédaink is egyre idegesebbek.

Garé polgármestere szerint október óta semmi nem történt Garéban: már a szennyezett talajvíz szivattyúzását is abbahagyták, a hordók fölé emelt PVC-fólia is egyre több helyen kilyukadt már. Sőt néhány hete - főleg az éjszakai órákban - olyan elviselhetetlen bűz telepedett a településre, hogy a falu lakóinak az ablakokat is zárva kell tartaniuk.

Lowescher János ugyan ismeri a kormányhatározatot, ám állítja, hogy most már a hordók elhordása sem oldaná meg a gondot: a helyenként harminc méter mélyen szennyezett, több tízezer tonnányi klórbenzollal átitatott talaj mentesítése nem megkerülhető.

A jelenlegi helyzetben mindössze egyetlen dolog látszik biztosnak, az ugyanis, hogy az ide tervezett égetőmű nem fog felépülni. Ma már valószínűleg egyetlen komoly jogász sem merné vállalni, hogy bármit is mondjon a különböző hatóságok által kiadott, visszavont, illetve megsemmisített engedélyekről.

Az égetőmű felépítésére még az Antall-kormány által kiírt tender győztese, a Hungaropec Rt. öt éve bíróságról bíróságra jár, mert képtelen érvényt szerezni egyébként ma is érvényben lévő szerződésének.

Eközben az előző kormány környezetvédelmi minisztériuma a különösen veszélyes helyzetre való hivatkozással kötelezte a Budapesti Vegyi Műveket az azonnali kármentesítés megkezdésére. Az erre kiírt pályázat eredményeként a nyertes cég megkezdte a méreg speciális betonszarkofágokba csomagolását, valamint egy ideiglenes tároló kialakítását: utakat és hídmérleget építettek, s elkészült az öltözőépület is az átcsomagolást végző munkások részére.
A társaság több tízmillió forintot invesztált a munkálatokba, a kormányváltás azonban meghiúsította a folytatást. A kármentesítést az Orbán-kabinet azonnal leállította, s új tendert írt ki a hulladék ártalmatlanítására. A legyártott betontartályok jelenleg Garéban, illetve a pécsi vasútállomáson hevernek.

A garéi ügy végét még senki nem látja, ám annyi bizonyos, hogy súlyos milliárdok úsztak már el itt anélkül, hogy bármiféle eredmény született volna; érvényes szerződéseket, vállalt kötelezettségeket vettek semmibe egy-egy kurzusváltás után. Még annyit sem lehet tudni, hogy pontosan meddig jutott el a klórbenzol a mélyben.
A horvátok fokozott érdeklődése tehát egyáltalán nem alaptalan - mondja a település első embere.

Garéban azonban nemcsak a tetraklórbenzolos hordók szennyezik a környezetet. Közvetlen szomszédságukban mindmáig bőrgyári, baromfi-, és húsipari hulladékokat raktak, illetve raknak a '70-es évek közepe óta folyamatosan. A polgármester birtokában lévő dokumentum szerint huszonöt év alatt különböző cégek mintegy 700 ezer tonnányi, senki által sem ismert összetételű iszapanyagot terítettek el a puszta földön. Az iszap mélysége a terület közepén hat méter. Azóta ugyan az iszap besűrűsödött, de jelenlegi mennyisége - a folyamatos csapadékvíznek köszönhetően - állandósult.

A mostanában újra tapasztalható bűz - amely a település több lakójánál kínzó fejfájást okoz - pontos okát a polgármester ugyan nem ismeri, de azt látják, hogy a szerves hulladékkal teli területen földgépek dolgoznak, és az elviselhetetlen szag - Lowescher János szerint - csak a korában betemetett hulladék megbolygatása miatt terjenghet.

A bőrgyári hulladéklerakó jelenleg a Környezetvédelem a Bőrgyártásért Kht. tulajdona. A társaság műszaki igazgatója - a Magyar Hírlap megkeresésére - határozottan cáfolta, hogy az ő cégük lenne a két hete érezhető bűz okozója.
A Magyar Hírlap kérdésére Tarr György elmondta: társaságuk három éve végzi – saját zsebből - a területen a kárelhárítást, amely szagkibocsátással egyáltalán nem jár. Ezzel szemben a műszaki igazgató határozottan állítja, hogy a garéi lakosságot irritáló maró szag oka a húsipar által két hete megkezdett "rekultivációs" tevékenységben keresendő. A kht. szomszédságában lévő területen ugyanis valóban gépek dolgoznak, amelyek a húsosok tárolójában lévő hulladékokat mozgatják. Miután az ott tárolt anyag szerves hulladék, ezért a bűz csakis onnan származhat - szögezte le a műszaki igazgató.

A Magyar Hírlap megkereste a Délhús Rt. műszaki osztályát is, ahol az illetékes vezető elismerte: a kellemetlen szag valóban az általuk megkezdett rekultivációs munkálatok következménye. Jelenleg az iszaptároló osztógátjait alakítják ki, ami a medencében lévő, zsírlebontó baktériumokkal beoltott anyag mozgatásával jár. A környezetvédelmi célból megkezdett tevékenységet azonban szeptember végére várhatóan befejezi a cég, addigra a szag is megszűnik majd.

Erdei Éva

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Ismerkedjen meg a környezetvédelem területeivel és támogatóival!