A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nyilvánosságra hozta a Postabankról készült jelentését

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kedden nyilvánosságra hozott jelentésében megalapozottnak tartja a Postabank korábbi menedzsmentje esetében a büntetőjogi feljelentés megtételét, az igazgatóságnál és a felügyelő bizottságnál pedig a felelősség
megállapítását, ezért velük szemben kártérítési igény érvényesítését javasolja. A KEHI szerint az előző kormány és a Pénzügyminisztérium vezetése több alkalommal hozott szakmailag megalapozatlan, politikai döntést, és ezzel hozzájárult a Postabank veszteségének növekedéséhez. Emellett a KEHI szerint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet is felelősség terheli.

A jelentés részletesen kitér a döntéshozói hatalmat gyakorló igazgatótanács (it) és a felügyeleti jogkörrel ellátott felügyelőbizottság (fb) felelősségére. A tulajdonosok érdekeit figyelmen kívül hagyva mindkét testület folyamatos jogsértést követett el – áll a dokumentumban.

A jelentés részletesen foglalkozik a bank belső működésével, a döntési eljárás és végrehajtás szabályozatlanságával, tisztázatlanságával. A bank működését szabályozó dokumentumokat, belső szabályzatokat csupán egy 1996-os bankfelügyeleti vizsgálat után dolgozták ki. A szabályzatok közül az igazgatóság döntési jogát szabályozó dokumentum 1997 szeptemberében lépett hatályba, azonban a KEHI semmilyen nyomát nem találta e szabályzat megvalósulásának. Ügyrend, munkaterv vagy ülésrend hiányában a szabályzat elfogadását megelőző minden jelentős hitelezési és befektetési döntés Princz Gábor személyéhez köthető.

Csak a bankfelügyeleti vizsgálatot követően fogadták el az igazgatótanács mint legfőbb döntéshozó testület ügyrendjét. E dokumentum részletesen szabályozta az Igazgatóság hatáskörébe utalt ügyek körét, a döntéshozatal mechanizmusát, az igazgatótanács jogait. A döntési jogkörökről, a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló szabályzat elfogadása után az igazgatótanács - saját tagjaiból - egy 3 tagú ún. cenzúrabizottságot hozott létre, melynek Princz Gábor mellett egy belső és egy külső igazgatósági tagja volt. Az igazgatóság e cenzúrabizottság hatáskörébe utalta a bank eredményére és működésére legnagyobb hatást gyakorló hitelezési és befektetési döntéseket. A bizottság megalakulását követően, 1997. október 21. és 1998 júliusa között 67 ügyben döntött a cenzúrabizottság, e döntések alig ötöde került az igazgatóság elé, mely azokat ellenvélemény és tartózkodás nélkül fogadta el.

Munkaterv elfogadására még később, egy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által lefolytatott vizsgálat után került sor, 1998 januárjában. E dokumentum hiányában az igazgatóság csak olyan ügyekkel foglalkozhatott, amelyeket Princz Gábor vitt a testület elé. Így az igazgatóság nem tárgyalt olyan, a bank pénzügyi tevékenysége szempontjából fontos ügyeket, mint az elhíresült spanyol ingatlanvásárlás vagy a Trigon Bank ügye, melyek jelentős veszteséget okoztak a banknak.

Az igazgatóság a kialakult s részben általa létrehozott helyzet ellenére évről évre jóváhagyta a Postabank 150 milliárdos veszteség felhalmozásához vezető üzletpolitikáját. Mint ahogy az összes hozzá került előterjesztést. Az IT hozta határozatok kivétel nélkül egyhangúlag születtek, gyakran az elnök-vezérigazgató szóbeli tájékoztatása alapján.

A döntések és a végrehajtás közötti folyamatra nem sikerült fényt derítenie a vizsgálatnak. Annyi azonban kiderült, hogy nem egy esetben a menedzsment tagjainak olyan ügyletekhez is hozzá kellett járulniuk, melyekkel nem értettek egyet, bár a tiltakozásnak vagy a különvéleménynek az ilyen ügyekben illetékes felügyelőbizottságnál nincs nyoma.

A felügyelőbizottság funkciója a menedzsment (így az igazgatótanács) ellenőrzése, a tulajdonos érdekeinek képviselete, betartatása. Az állam tulajdonosi pozíciója következtében a Postabank állami tulajdonosra jutó felügyelőbizottsági tagjai a mindenkori kormány bizalmi emberei közül kerülnek/kerültek ki.
A vizsgálat megállapítja, hogy az fb nem azokkal a területekkel (hitelezési tevékenység, üzletpolitika, likviditási helyzet, tulajdonnal való gazdálkodás) foglalkozott, melyek később a veszteség kialakulásához vezettek. A jelentés nem tér ki arra, hogy akkor végül is mivel foglalkozott a bizottság, azt azonban megállapítja, hogy az fb működése formális volt. A jelentés szerint az fb teljesítette feladatát azzal, hogy értékelte a bank éves pénzügyi eredményét, eközben azonban nem figyeltek fel a bank csökkenő eredményeire.

Az fb-döntések egy-egy tartózkodástól eltekintve szintén egyhangúlag születtek.
Ezek fényében talán nem meglepő, hogy a KEHI-hez beérkezett levelekben az it és az fb tagjai semmilyen felelősséget nem ismernek el.

Ugyanakkor a KEHI szerint az fb tevékenysége vagy annak hiánya hozzájárult a veszteség kialakulásához, így a jelentés az fb tagjainak felelősségét is megállapítja.

A felelősség a jelentés szerint első sorban a volt elnök-vezérigazgatót, Princz Gábort és a döntések végrehajtásában részt vevő vezérigazgató-helyetteseket terheli. A KEHI többek között jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számviteli fegyelem megsértése, tőkebefektetési csalás, hűtlen kezelés és a vezető tisztségviselők visszaélése miatt büntetőjogi, színlelt szerződés megkötése miatt polgári jogi feljelentés megtételét javasolja.

A büntetési tételek

A KEHI szerint felelősség terheli az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet is, mert felügyeleti jogkörében nem tette meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy megakadályozzák a veszteségek bekövetkezését.

Bodó Balázs

Ajánló:

Az Élet és Irodalom tényfeltáró riportja a Postabankról