A Postabank legnagyobb veszteséget okozó ügyletei

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megállapította: a Postabank nagymértékű feltőkésítésére azért volt szükség, mert a bank több nagyon kockázatos, milliárdokat felemésztő tranzakciót hajtott végre. A jelentés kitér az ellenőrizetlen hitelezésekre is. A dokumentum szerint a menedzsmenten kívül a Horn-kormány és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (illetve elődje, a Bankfelügyelet) is felelős a bankban kialakult helyzetért.

A KEHI jelentése szerint a Postabank több esetben színlelt szerződéssel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel manipulálni tudták a tőkemegfelelési mutatókat. Az ügyletek valódi célját és tartalmát eltitkolták. Így lehetett, hogy éveken át nem derült fény a bank meggyengült helyzetére.

Szintén rontották a bank anyagi helyzetét azok a tranzakciók, amelyek során az ügyfelek (cégek és magánszemélyek) egy szűk csoportját a betétesek pénzéből korlátlan anyagi előnyökhöz juttatták. (A kedvezményben részesülők egy csoportját tartalmazza a VIP-lista.)
Sok esetben minden formális eljárást mellőztek az ügyletek során: az igénylők gyakran nem nyújtottak be hitelkérelmet, vagy egy mindössze két-három soros kérelem alapján kaptak akár többmilliárdos kölcsönöket is. A kérelmezők általában nem nyilatkoztak arról, mire kérik a pénzt.
A hitelt igénylők egy része nem folytatott olyan tevékenységet, amivel folyamatos bevételhez jutott volna.

Az egyoldalú és nagy összegű pénzkiáramlást a bank úgy próbálta beállítani, mintha egy tranzakció ellenértéke lenne. A kockázatos ügyleteket minden esetben pozitív módon tüntették fel a döntés-előkészítő anyagokban.

A bank néhány jelentős veszteséggel járó üzlete

A KEHI nyilvánosságra hozott jelentésében nincs megnevezve az a cég, amellyel a Postabank közel 120 milliárd forint értékben kötött szerződéseket.
Princz Gábor, a Postabank akkori elnök-vezérigazgatója 1990 szeptemberétől 1998 áprilisáig az említett cég felügyelőbizottságának tagja volt. A cég egy ideig 5 százaléknál nagyobb részarányban tulajdonosa volt a banknak.

A céggel a Postabank több társaságot hozott létre, amelyek évente milliárdos nagyságrendű veszteséget halmoztak fel. A különféle ügyletek során, melyek egy részéről semmiféle dokumentáció nem készült, a Postabankot jelentős veszteség érte. Ugyanakkor a cég 10 milliárd forintos törzstőkeemelést hajtott végre.

A KEHI megállapította: a céget és annak vezetőjét felelősség terheli a Postabank vezsteségei miatt.
A KEHI azt kifogásolta, hogy míg a bank mindig készpénzzel járult hozzá az üzletekhez, addig a cég általában apporttal csatlakozott, vagyis tőkével nem járult hozzá az ügyletekhez.

A Postabank 1998 júniusában 1,1 milliárd forint összegű devizakölcsönt adott egy külföldi cégnek. Hitelkérelmet nem nyújtott be a cég, és nem végezték el az ilyenkor kötelező adósminősítést sem.
A hitel kihelyezése gyakorlatilag fedezet nélkül történt, mert a követelés fedezetéül elfogadott két spanyolországi, ibizai ingatlant jelentős jelzálog terhelte.
Az adós nem ismerte el tartozását, és nem fizette vissza a kölcsönt.
A két felújításra szoruló ibizai ingatlan ráadásul szerepelt a Postabank más tranzakciójában is.

1998 júniusában 2,18 millió dollárt (azaz félmillárd forintot) fizettek ki előlegképpen egy ibizai társaságnak. A bank teljesítés nélkül utalta át az összeget.

1998 májusában a bank menedzsmentje többmilliárdos, egymással összefüggő ügyeket tárgyalt, amelynek mindegyikét írásban engedélyezte a bank igazgatósága. Ezek között szerepelt 41 millió dollár (azaz 9,4 milliárd forint) kihelyezése egy spanyol társaság részére az egyik projekt finanszírozására.
A bank többek között csere útján spanyol ingatlanokhoz jutott. A cserével a 37 milliárd forint értékű társaságok helyett 44,5 milliárd forint értékben a befejezett spanyol projektek kerültek a bank könyveibe. A cserén 7,5 milliárd forint nem létező eredményt is elszámoltak.

A KEHI vizsgálata megállapította: a cserénél nem történt vagyonértékelés, hanem egy korábbi ügylet során megállapított értékkel számoltak, ráadásul a valódi érték mintegy nyolcszorosát vették.
A tranzakcióval kapcsolatban az értékbecslő cég, a cserét lebonyolító cég és az azt hitelesítő könyvvizsgálók, valamint a Postabank felelősségét is megállapították.

1995 augusztusában a Postabank többségi tulajdonosa lett a Trigon Banknak. Részesedése később 51 százalékra csökkent. A bank a szerződést megelőző két évben veszteséges volt.
A Postabank jelentős összegekkel támogatta a Trigont, amiért többször vesztesége lett. A bank eladásával a veszteségnek csak egy része térült meg.

[origo]

Ajánló:

Az Élet és Irodalom tényfeltáró riportja a Postabankról