Valamennyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi adó- és járuléktörvény-javaslatokat

Több bizottságban az ellenzéki képviselők mindegyike nemmel szavazott az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvények módosítására tett kormányjavaslata. Ennek ellenére valamennyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Mintegy hatórás vitát folytattak a képviselők az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvények módosítására tett kormányjavaslatról a Gazdasági bizottság szerdai ülésén.

Az ellenzéki képviselők közül többen kifogásolták, hogy a kormány 15, illetve 30 százalékos mértékű emelési javaslatot nyújtott be a parlament elé.
Kovács Kálmán (SZDSZ) szerint e lépéssel a rosszabb minőségű termékek felé tolódik el a fogyasztás, ami tovább rontja az egészségügyi helyzetet.
Podolák György (MSZP) úgy látja, hogy akár 5 százalékos fogyasztáscsökkenést okozhat az adó emelése, ami miatt nem lehet bevételnövekedéssel számolni.
A Pénzügyminisztérium képviselője ugyanakkor közölte, hogy az uniós elvárások miatt kötelező a cigaretta jövedéki adójának növelése. Jelenleg ugyanis Magyarországon a fogyasztói ár 40 százalékát sem teszi ki az összes jövedéki adó, míg az uniós elvárások alapján 57 százalékra kell növelni azt.
A PM szakértője azt is hozzátette, hogy amennyiben ezt az emelést egy lépésben teszik meg, akkor az alacsonyabb minőségű cigaretták ára is 400 forint fölé emelkedik dobozonként.

Az SZDSZ és az MSZP képviselői az általános forgalmi adó visszaigénylésének szigorításával sem értettek egyet. Szerintük ugyanis a kis- és közepes vállalatok likviditási helyzetét tovább rontja, hogy az általuk befizetett áfát saját tőkéjükből kell finanszírozni a hónapokig elhúzódó visszaigénylési eljárás miatt.
A Pénzügyminisztérium képviselője szerint azonban a kisvállalkozások 80 százalékát nem érinti a rendelkezés, mivel alanyi vagy tárgyi adómentességgel rendelkeznek. A módosítás pedig csak a havi bevallásra kötelezetteket érinti. Havi bevallást viszont csak azoknak kell benyújtani, akik a tárgyévet megelőző évben legalább egymillió forint értékben fizettek adót. A visszaigénylések ellenőrzési határidejének meghosszabbítása pedig csak a 200 ezer forint feletti összegekre vonatkozik.


Az Alkotmányügyi, Önkormányzati és rendészeti, a Területfejlesztési, valamint a Költségvetési bizottság tagjai közül csak a kormánypártiak szavaztak igennel.

A Költségvetési bizottságban a törvényjavaslat ügyrendi vitát váltott ki, mert Veres János (MSZP) kifogásolta, hogy a háttérszámításokat csak az ülésnap reggelén kapták meg a bizottság tagjai.
Az előterjesztés tárgyalásának elhalasztását kezdeményező ügyrendi indítványt a testület elvetette.
Szekeres Imre, a költségvetési bizottság szocialista párti elnöke bírálta a javaslatot, mert szerinte a változások az alacsonyabb jövedelműek, illetve a kis- és középvállalkozások számára többletterheket jelentenek. "A kabinet ígéreteivel szemben az előterjesztésben sem adóreformról, sem adócsökkentésről nincs szó, az átlagos személyi jövedelem adó terhelés 0,6 százalékkal nő" - tette hozzá.
Szekeres Imre elfogadhatatlannak nevezte, hogy a középkeresetűek, különösen a köztisztviselők jövedelme a legfelső adósávba kerül. Az MSZP-frakció álláspontját tolmácsolva a gyermekek után járó adókedvezmények növelése helyett a családi pótlék emelése mellett emelt szót.
A szocialista politikus szerint a Fidesz által tervezett áfa-szigorítások, valamint a táppénzszabályok módosulása a vállalkozások nagy részét rendkívül kedvezőtlenül érintenék. Kifogásolta, hogy a kormány az összes javaslatot egy csomagban terjesztette az Országgyűlés elé, mert szerinte a 25 törvényt érintő módosítás áttekinthetetlen, ugyanakkor a tárgyalásra szánt idő jóval kevesebb a korábbinál.

Mádi László, a testület fideszes alelnöke kijelentette: az adótörvények módosításában több reformjellegű változtatás is megjelenik, többek között az átalányadózás kiterjesztése. "A törvényjavaslat két feladatot is teljesít, egyrészt biztosítja a államháztartás bevételeit, másrészt a kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósítása irányában befolyásolja a gazdasági szereplőket" - tette hozzá.
Mádi László az előterjesztés érdemeként említette az adóadminisztráció csökkentését, az egyszerűbb, átláthatóbb adórendszer felé való elmozdulást és a családi adókedvezmények növelését.
A fideszes politikus közölte: a kormányzat a stabilitás és a folyamatosság elvét tartotta szem előtt a jövő évi adópolitika kidolgozásánál.

Bauer Tamás (SZDSZ) az adótörvények vitájában kifejtette: nem ért egyet a jogszabályok egy csomagban való tárgyalásával, mert ez a parlamentarizmus visszaszorítását jelenti.
Az ellenzéki politikus szerint a javaslat kidolgozottsága nem jutott el a megfelelő szintre, amelyet jelez, hogy koalíciós képviselők az előterjesztés benyújtását követően is tesznek javaslatot új adónemekre.

Csúcs László elfogadhatatalannak nevezte a szerinte a jelenlegi helyzettel nem számoló biztosítási adót, amelynek restriktív hatása lehet a vagyonbiztosításokra.

Az Önkormányzati és rendézeti bizottságban az ellenzéki képviselők szintén azt kifogásolták, hogy a több mint 25 törvényt módosító előterjesztéshez nem készültek el a hatásvizsgálatok. Azt is nehezményezték, hogy az önkormányzatokat érintő módosításokat nem egyeztették az érdekképviseleti szervezetekkel.
Az említett bizottságban legnagyobb vitát az előterjesztésben szereplő biztosítási adó váltotta ki. Többen emlékeztettek arra: éppen az elmúlt hónapok természeti katasztrófái nyomán derült ki, hogy - főleg a kistelepüléseken - az ingatlanok nincsenek biztosítva. Ilyen helyzetben az államnak ösztönöznie kellene a biztosítások megkötését, az adóztatás pedig ez ellen hat.


Az Idegenforgalmi bizottság ellenzéki honatyái közül többen úgy vélekedtek, hogy az adó- és járuléktörvények tervezett módosításai ellentétesek a kormányprogrammal, mert rontanak a vállalkozások gazdálkodási feltételein.
A fideszes képviselők ezzel szemben úgy vélekedtek: a kormányzat nem kockáztathatja a költségvetés egyensúlyi helyzetét adókönnyítésekkel. A bizottság végül 11 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte a javaslatot.


Az Egészségügyi és szociális bizottság szintén megszavazta a javaslat előterjesztését.

(MTI)

Ajánló: