Erősödő kormányzati fölény a hírműsorokban<br/>

Tovább nőtt a kormányzati oldal képviselőinek megjelenítése a hírműsorokban. A nyilatkozó, illetve idézett politikusoknak már több mint négyötöde a hatalmon lévő pártokat reprezentálta - derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület legfrissebb, a júliusi műsorokat elemző felméréséből. Az Esti Krónikában a beszédidő 95 százalékát kormánypárti politikusok birtokolták.

Az országos televíziók és rádiók hírműsorainak csaknem mindegyikében emelkedett a kormány, illetve a koalíciós pártok képviselőinek szereplési gyakorisága júliusban. Az ORTT legfrissebb elemzése szerint júniusban a kormányzati oldal a szereplések háromnegyedét birtokolta, a következő hónapban azonban az arány 82 százalékra ugrott.
Ez jelentősen eltér a médiahatóság által idézett brit és francia mintától. Előbbi az aktuális parlamenti erőviszonyokhoz igazítja a szerepeltetések arányait, utóbbi szerint a híradókban a politikusok beszédidejének egy-egy harmada illeti meg a kormányt, a parlamenti többséget, illetve az ellenzéket.
A kétharmad-egyharmados arányt júniusban még megközelítette a Magyar Rádió Esti Krónikája és a TV2 Tények című műsora, júliusban azonban ezekben a műsorokban is beállt a négyötödös fölény a kormányoldal javára. Az átlagos 82 százaléktól valamennyi hírműsor csak egy-két százalékkal tért el.
Az összkormánypárti szereplések emelkedése ellenére nyolc százalékkal csökkent a Fidesz-MPP politikusainak szereplése, az átlagnál többször csak a Kossuth Rádió reggeli és déli hírműsorában kaptak lehetőséget a vezető kormánypárt tagjai. Az FGKP képviselőit ebben a két műsorban ugyan kevesebbszer, az összes többiben viszont lényegesebb gyakrabban kérdezték vagy idézték. A kisgazdaszereplések aránya 13 százalékról 27 százalékra emelkedett egy hónap alatt. Visszaesett az MSZP (19-ről 14-re) és az SZDSZ (9-ről 8-ra).
A pártelnökök közül szabad demokraták elnöke nem szerepel a legtöbbet szereplő húsz politikus között sem, bár a 99. helyről a 39.-re lépett előre egy hónap alatt. Dávid Ibolya Magyar Bálintnál is hátrébb szerepel a listán, a 11. helyről a 48-ra csúszott vissza. Az első továbbra is Orbán Viktor (150 szereplés, valamennyi 4,1 százaléka), a második a nyáron menesztett Végh Ferenc (70 szereplés). Martonyi János a harmadik, Torgyán József a negyedik. Pusztán a szereplésnél nagyobb jelentőséggel bír, ha a politikusok saját szavaikkal ismertethetik álláspontjukat, és azt nem narrátor foglalja össze. Messze az átlag fölötti a kormánypártiak szereplése a Magyar Rádió Krónikáiban, tíz megszólalóból kilenc a kabinet, illetve a koalíció képviselője volt. Az átlag 79 százalék, amelytől jelentősen csak a Danubius Rádió tér el. Reggeli műsorában kisebbségben maradnak a kormánypártiak, a nyilatkozók 57 százaléka ellenzéki.
A legnagyobb aránytalanságot az Esti Krónikában mérte az ORTT a politikusok beszédidejének összehasonlításánál. A műsorban a megszólalások összidejének 95 százalékát birtokolták a hatalmon lévő pártok reprezentánsai, ez 13 százalékkal magasabb az átlagnál is. (Júniusban a Reggeli Krónikánál ez a szám 97 százalék volt.)

Politikai döntésnek tartja leváltását a rádió volt fb-tagja

Egyértelműen politikai döntésnek tartja leváltását a lapunknak nyilatkozó Kindler József, a Magyar Rádió felügyelőbizottságának éléről hétfőn felállított tagja. A több díjjal kitüntetett közgazdász szerint a rádió elnökéhez, Hajdu Istvánhoz és a kuratóriumot irányító Agárdi Péterhez hasonlóan őt is többször támadták már. Ennek hátterében véleménye szerint a leváltásáról szavazó kuratórium elnökhelyettese, Németh Erzsébet áll, aki "Orbán Viktornak és Deutsch Tamásnak a beszédtechnika tanára és a Fidesz fő kommunikációs szakértője". Németh Erzsébet lapunknak cáfolta, hogy politikai döntés áll a háttérben. Elégedetlenek voltak viszont az fb tevékenységével, mivel nem kaptak semmiféle visszajelzést a rádió gazdálkodásáról, így arról sem, hogyan lehetne megállítani a személyi juttatások terven felüli kiáramlását. Kindler szerint ez a magyarázat nevetséges, hiszen a rádió az elmúlt években többmilliárdos veszteséget dolgozott le, sőt az első félévben tízmillió forintos nyereséggel zárt. Milyen hibákra kellett volna felhívnunk a figyelmet - kérdezte Kindler, hozzátéve, hogy az első hat hónapról szóló gazdasági beszámolót a kuratórium is elfogadta.

Haszán Zoltán

(Magyar Hirlap)