Az Alkotmánybíróság előtt a titoktörvény<br/>

Helyesbítik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár titokköri jegyzékét, miután a Magyar Hírlap tegnapi írása nyomán kiderült: tévedésből rossz változat jelent meg a Magyar Közlönyben. Az Alkotmánybírósághoz már megérkezett egy beadvány, amely a titokvédelmi törvény felülvizsgálatát szorgalmazza.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) tegnapi cikkünk nyomán derült ki: technikai hiba miatt olyan titokköri jegyzéket jelentettek meg a Magyar Közlönyben, amely nem tartalmazza az adatvédelmi biztos ajánlásait. Karsai András, az OEP titokfelelőse elmondta: rossz számítógépes lemezt küldtek a nyomdába, de már intézkedtek a helyesbítésről. Az OEP-nél azonban már most is a titokköri jegyzék javított változata érvényes.
Az OEP Magyar Hírlaphoz eljuttatott "igazi" szolgálati titokköri jegyzéke a korábbi 15-tel szemben már csak 11 pontot tartalmaz. Nem szerepelnek benne az egészségpénztárnál készülő jogszabálytervezetek, az OEP belső ellenőrzése, működése, gazdálkodása során keletkezett adatok, dokumentumok. A költségvetés tervezésével kapcsolatos anyagok is immár csak a tervezet parlamenti beterjesztéséig, nem pedig - ahogyan a megjelent változatban áll - öt évig titkosak.
Továbbra is szolgálati titoknak minősülnek viszont a gyógyszerárakkal és a támogatási kategóriákkal, valamint az ezek változásaival kapcsolatos előkészítő- és munkaanyagok. Juhász Balázs, az OEP főosztályvezető-helyettese szerint ez nem azt jelenti, hogy a lakosság vagy a gyógyszercégek mostantól ne értesülnének a tervezett változtatásokról. Ám csak azokról, amelyeket már kész koncepcióként - például a gyógyszertárgyalásokon - előterjeszt a biztosító.
Az egészségpénztár módosított titokjegyzékében már nem hivatkoznak az ágazat működésének veszélyeztetésére, érdekeire sem. Az ombudsman egyik legfőbb kifogása az volt: érdeksérelemre hivatkozva a közérdekű adatok rendkívül széles körére kiterjeszthető a titkosítás, így pedig a nyilvánosság gyakorlatilag parttalanul - bármiféle, az intézményre nézve dehonesztáló információ esetén - korlátozható.
Miután az adatvédelmi ombudsmannak tegnap tájékoztatásul megküldtük az "igazi" jegyzéket, Kerekes Zsuzsa, a hivatal munkatársa megerősítette: valóban, az OEP figyelembe vette ajánlásaikat. Ugyanakkor megfogalmazta: noha az adatvédelmi hivatal összességében jónak tartja az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvényt, annak némely eleme alkotmányos aggályokat vet fel. Mint mondta, már Alkotmánybíróság előtt van egy beadvány, amely a törvény felülvizsgálatát szorgalmazza. Aggályos, hogy az 1995-ben hatályba lépett titoktörvény többszöri módosítása nyomán rohamosan bővült a titokköri jegyzék megalkotására felhatalmazott vezetők köre - nyilatkozott Kerekes Zsuzsa. A minisztériumokon kívül nemcsak egyéb közfeladatot ellátó intézmények vezetői jogosultak ilyen jegyzék elkészítésére, hanem végső soron akár gazdasági szervezetek is. A honvédelmi törvényre hivatkozva ugyanis a törvény e körbe sorolja "a honvédelemre való felkészülést és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetőit is". A nem jogalkotó állami intézmények, illetve a gazdasági társaságok törvényben nem, csak közleményben tehetik közzé jegyzéküket, amelyet viszont az Alkotmánybíróságon nem lehet megtámadni.
Kerekes Zsuzsa szerint a kontrollszerepeket kellene pontosan meghatározni. Úgy véli, megoldás az lehetne, ha titokköri jegyzéket csak rendeleti szinten - a kormány tagjainak vagy a tárcavezetőknek - lehetne alkotni. Másik lehetőség, ha az adatvédelmi biztos véleményezési joga egyetértési joggá fejlődne - tette hozzá.
Az ombudsman munkatársa elmondta: az adatvédelmi törvény tervezett 2002-es módosításában az adatvédelmi hivatal tapasztalataival részt kíván venni.

Dusza Erika, Haiman Éva

(Magyar Hirlap)