Csupán kis többséggel fogadta el a költségvetési bizottság a Magyar Nemzeti Bank éves jelentését<br/

A költségvetési és pénzügyi bizottság meghallgatta Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét a jegybank 1998. évi tevékenységéről. A meghallgatás középpontjában - mint ahogy az várható volt - a bécsi CW Bank vesztesége állt. Míg a képviselők elsősorban a politika oldaláról tették fel kérdéseiket, addig Surányi mindvégig szakmai válaszokat adott. Az egyik ellenzéki képviselő az [origo]-nak azt mondta: "nem tudták megfogni Surányit".

Surányi György

Az MNB és az FB oldaláról szinte szóról szóra ugyanazok a mondatok hangzottak el, ugyanabban a sorrendben. Mivel a számvevőszéki bizottságban másfél órával később vitatták meg ezt a napirendi pontot (az MNB éves jelentését, és ezen belül a CW Bank ügyét), a jól értesült nemzeti bankosok a Költségvetési és pénzügyi bizottságban elhangzott kérdésekre itt már előre megadták a maguk válaszát, elejét véve így a hosszabb vitának. A számvevőszéki bizottságban sokkal hamarabb le is zárult a vita.

A Költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén a képviselők elsősorban a bécsi CW Bank tevékenységével és a mintegy 70 milliárd forintos veszteség keletkezésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Elsősorban azt akarták tudni, állnak-e a jegybank rendelkezésére a CW tevékenységéről szóló iratok; miért csak szeptember 13-án tették meg a feljelentést, amikor erről már májusban döntöttek. A fő kérdés azonban az volt: hogyan fordulhatott elő, hogy a tulajdonos MNB csak ilyen későn értesült a veszteségről.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 11-én bejelentette: az 1997. eleji adósságcsere idején történt egy indokolatlan tranzakció, és legalább 70
milliárd forintot meg tudott volna takarítani a költségvetés, ha másképpen hajtja végre a devizaadósság átadás-átvételét. A kormányfő hozzátette: a Fidesz-frakció szerint a Nemzeti Bank tulajdonában lévő kereskedelmi bankoknál keletkezett veszteségeket kívánták ezáltal konszolidálni.

A kérdésekre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke válaszolt.
Surányi felkészült és higgadt volt. "Nem tudtuk megfogni, a képviselők nem voltak elég felkészültek. Mindenki csak a politika oldaláról közelítette meg a dolgot, amit Surányi könnyedén elhárított" - mondta a bizottság egyik szocialista képviselője, Bakonyi Tibor.

Surányi legfőbb érve mindvégig az volt, hogy a CW Bank tevékenységére az osztrák törvények vonatkoznak, amit nekik [az MNB-nek] is be kellett tartani. Így szerinte az osztrák banktitok-törvény értelmében hiába voltak ők a tulajdonosok, a bank tevékenységéről nem tudhattak meg részleteket. Surányi mindvégig azt ismételte: sem ő, sem a korábbi MNB-elnök, Bod Péter Ákos nem vonható felelősségre a CW Bank azon tevékenységeiért, amiről ők nem tudhattak meg részleteket.
Hozzátette: hétfőn telefonon beszélt a pénzügyminiszterrel és Járai Zsigmond elismételte azt, amit 1999 februárjában az MNB felügyelőbizottsági ülésén elmondott. Eszerint a miniszterelnök és az ő véleménye az, hogy a rendelkezésére álló információk alapján a jegybank jelenlegi vezetését sem erkölcsi, sem szakmai felelősség nem terheli a CW Bank veszteségei kapcsán. "Nem gondolom, hogy hétfőről keddre olyan információ merült volna fel, ami ezt az állítást megkérdőjelezné" - mondta.

Surányi miután hosszan, konkrét összegeket említve ecsetelte a tavaly óta bekövetkező gazdasági növedést és az infláció csökkenését, maga tért rá a CW Bank ügyére. Azt mondta, hogy ez az ő számára is "egy rossz történet", de mára már megoldódni látszik a probléma. A bécsi államügyészségnél feljelentést tettek hűtlen kezelés miatt a korábbi vezetők ellen, folyamatban van a "rossz eszközök" eladása, és október 1-jétől a nyílt likvidáció is megtörténik.

A képviselők kérdésére, hogy miért csak most értesültek a 70 milliárd forintos hiányról, az MNB elnöke elmondta: a bank dokumentációi meglehetősen hiányosak. Ezután elmagyarázta a képviselőknek, hogy egy hitelkihelyezésről csak három-öt év múlva, a lejáratkor derül ki, hogy nem fizetik vissza. Az ügy pedig szerinte azért húzódik ilyen sokáig, mert lassúak az osztrák ügyvédek. Addig pedig nem tanácsos bármit is lépni, amíg Ausztriában nem állapítják meg, kik voltak a felelősök, mert ez ártana Magyarország pénzügyi megítélésének.
Arra célzott, hogy ha az osztrákok egyből a botrány kirobbanásakor megrohanták volna a pénzintézetet, és több millió schillinget kivettek volna a bankból, akkor azt a tulajdonos MNB-nek kellett volna kifizetnie. Ez azonban túl nagy teher lett volna a bank számára.

Surányi összegzésképpen azt mondta: felesleges lett volna kapkodni, mert azt nagyon megérezte volna a tőzsde. Egyedül az számít, hogy a felelősöket megkeressék, és ehhez megtörténtek a szükséges lépések.

A költségvetési és pénzügyi bizottságot láthatóan nem győzte meg teljesen Surányi részletes beszámolója: 16 igen, 1 nem és 13 tartózkodás mellett szavazták meg, hogy általános vitára alkalmas az MNB éves jelentése.

A számvevőszéki bizottság - ahol csak pár kérdést tettek fel a képviselők - ezzel szemben egyhangúan általános vitára alkalmasnak találta a jelentést.
Rozgonyi Ernő, a számvevőszéki bizottság MIÉP-es alelnöke azt mondta: soha nem fogja elhinni, hogy egy tulajdonos nem tudhat a tulajdonában lévő bank tevékenységéről. "Azért szavaztam igennel, mert majd a parlamentben úgyis még elmondom a véleményem" - mondta.

A Költségvetési és pénzügyi bizottságból a Surányi meghallgatása után kivonultak a szocialista és szabaddemokrata képviselők. Szekeres Imre, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke ugyanis azt indítványozta, hogy a CW Bank ügyét a bizottság keretében kötelezően felállítandó ellenőrzési albizottság vizsgálja meg október 31-ig, a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és az MNB elnökének közreműködésével. A kormánypártok azonban ezt nem támogatták. Ehelyett azt indítványozták, hogy a CW Bank ügyének vizsgálatát a gazdasági bizottságban felállítandó tényfeltáró albizottság végezze.
A testület végül elvetette az ellenőrzési albizottság mostani felállítását.

Az [origo] által megkérdezett Bakonyi Tibor és Nagy Sándor MSZP-s képviselők szerint azért szeretnék a kormánypártiak, hogy a gazdasági bizottságban vizsgálják az ügyet, mert azt a fideszes Latorcai János vezeti, míg a költségvetésit a szocialista Szekeres Imre. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a mandátumok aránya miatt minden bizottságban a kormánypártok vannak többségben, ezért nem értik a kormánypártiak félelmét.

Surányi György délután a kormányülésen találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A kormányülésen nem került szóba a CW Bank ügye - mondta Borókai Gábor kormányszóvivő. A miniszterelnök négyszemközt beszélt Surányival, és azt mondta: a CW Bank ügyével egyedül az Országgyűlés megfelelő bizottsága hivatott foglalkozni.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban: