A kormánypártok is ki akarják vizsgálni a CW Bank ügyét, mégsem szavazták meg az albizottságot<br/>

Bár a költségvetési és pénzügyi bizottság szerdai ülésének fő pontja a 2000. évi költségvetési tervezet megvitatása lett volna, a képviselők leginkább a CW Bankkal foglalkoztak. Ugyanakkor ebben az ügyben sem történt előrelépés: 13:12 arányban ismét leszavazták a bank ügyét vizsgáló eseti albizottság felállítására tett javaslatot. A kormánypárti képviselők arra hivatkoztak: csak három hét múlva akarnak foglalkozni ezzel a kérdéssel.

A költségvetési és pénzügyi bizottság szerdai ülésén Járai Zsigmond pénzügyminiszter beszámolt a már a kormány által is elfogadott jövő évi költségvetési tervezetről. Járai a költségvetés tervezetével kapcsolatban nem mondott semmi újat. Elismételte, hogy az inflációt 6 százalékra akarja lecsökkenteni 2000-ben. Majd újra leszögezte: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium semmiképpen nem kaphatja meg a követelt 413 milliárd forintot.
Az ellenzék elképzelhetetlennek tartja, hogy sikerülne az inflációt 6 százalékra lecsökkenteni. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: már annak is örülne, ha 8 százalék körüli lenne az infláció, de ő 10 százalékot tart valószínűnek.

A képviselőket - a keddi ülésnaphoz hasonlóan - leginkább a CW Bank ügye foglalkoztatta.

A bizottság keddi ülésén Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke számolt be az MNB 1998. évi tevékenységéről. Surányi maga beszélt a CW Bank ügyéről, amellyel kapcsolatban a képviselők számos kérdést tettek fel.
Járai nem tért ki külön erre a témára. A képviselők azonban szinte valamennyi felszólalásukban ezt feszegették.

Járai válaszaiban helyenként ellentmondott Surányi Györgynek. Surányi például kedden tagadta, hogy a CW Bank veszteségének és az adósságcserének bármi köze lenne egymáshoz. Ezzel szemben Járai azt mondta, közgazdaságilag valóban nincs köze a két ügynek egymáshoz, azonban az adósságcsere során az MNB-nél 1997 óta évi 170-180 milliárd forint kamatbevétel keletkezett, amiből a CW Bank veszteségeit fedezték.

Míg Surányi szerint sem ő, sem a korábbi MNB-elnök, Bod Péter Ákos nem vonható felelősségre a bank veszteségeiért, addig Járai szerint Bod akkor hibázott, amikor az 1991-es jegybanktörvénnyel ellentétben továbbra is megtartotta az MNB tulajdonában a kereskedelmi tevékenységet folytató bankot.
Az 1991-es jegybanktörvény ugyanis azt mondja ki, hogy jegybank nem folytathat semmilyen közvetlen vagy közvetett formában kereskedelmi tevékenységet.

A pénzügyminiszter szerint nem igaz az MNB-elnöknek az az állítása sem, miszerint óvatosnak kellett lenniük az ügy nyilvánosságra hozásakor, mert egy botrány ronthatja Magyarország pénzügyi megítélését, és árzuhanást okozhat a tőzsdén.
Járai azt mondta: a CW Bank ügyének vizsgálata nem befolyásolja az MNB, illetve az ország hitelképességét. Fontosnak tartotta viszont a felelősök megkeresését.

Bauer Tamás (SZDSZ) zsarolással vádolta a Fideszt, és kifogásolta, hogy a kormányfő az MNB-alelnök kinevezésének megtagadásával nyomást gyakorol a jegybank elnökére. Hozzátette: azt viszont nem érti, hogy a kormány miért jutalmazta magas pozícióval az MNB volt elnökét azokért a károkért, amit az MNB-nek okozott.
Járai szerint Orbán Viktor miniszterelnök addig nem akarja kinevezni az alelnököt, amíg ki nem derül, hogy az MNB vezetőségéből hányan felelősek a CW Bank veszteségei miatt.
Ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány is mielőbb ki akarja vizsgálni az ügyet.

A kormánypárti képviselők felszólalásaikban szintén az ügy mielőbbi kivizsgálását sürgették. Ezzel kapcsolatban az ellenzék értetlenségének adott hangot, mivel a keddi ülésen a kormánypártiak leszavazták az albizottság felállítását.

Csúcs László, a bizottság kisgazda alelnöke ekkor bejelentette: miután az ellenzék kivonult a bizottsági ülésről, a kormánypártiak megszavazták, hogy a három hét múlva esedékes rendes ülésen foglalkozzanak a CW Bank ügyét kivizsgáló albizottság felállításával.

Szekeres Imre szocialista bizottsági elnök javaslatot tett arra, hogy az egyebek napirendi pont keretében döntsenek egy eseti, paritásos albizottság felállításáról, amely kivizsgálná az ügyet.
A javaslatot 12 igennel, 13 nemmel és 3 tartózkodással a kormánypártiak végül leszavazták. Azzal indokolták döntésüket, hogy "ügyrendi szempontból nem lenne helyes, ha a tegnapi döntésükkel ellentétes határozatot hoznának".
Az albizottság felállításáról így legközelebb három hét múlva lesz szó.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

1999. 09. 21.