Fegyver- és orvosszakértők meghallgatásával folytatódott a mosonmagyaróvári sortűzper<br/>

A vádirat szerint 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári határőrlaktanya előtt összegyűlt békés tömegre a most 75 éves Dudás István nyugállományú ezredes - akkori laktanyaparancsnok - egyértelmű karjelzése nyomán a katonák két géppuskából, egy golyószóróból, számtalan kézifegyverből tüzet nyitottak, és kézigránátokat dobáltak. A keddi tárgyaláson a szakértők elmondták: a fegyverek maguktól nem sülhettek el, vagy ha mégis, akkor az a parancsnok felelőssége.

Dudás Istvánt és a laktanya három akkori sorkatonáját az ügyészség a genfi egyezmények alapján emberiség elleni bűntettel vádolja, amelyért legkevesebb tízévi, de akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.

A fegyverszakértő elmondta: a vádiratban említett fegyverekhez rendszeresen nem használtak robbanótöltetet, robbanóhatást azonban adott esetben a géppuska-öltény is kifejthet az emberi testbe hatolva. Véleménye szerint azért is valószínűtlen a véletlen fegyverhasználat, mert a géppuskát már megtölteni is csak parancsra volt szabad, a tüzeléshez pedig ki kellett biztosítani a fegyvert.

Az orvos szakértő azt is megemlítette: a közvetlenül a sortűz után készült orvosi feljegyzések - amelyek robbanótöltetekre utaló sebesüléseket említenek, hiányosak, elnagyoltak. Ez azonban gyakran előfordul a tömeges, gyors orvosi ellátást igénylő esetnél. A leírásokból olykor még az sem deríthető ki, hogy golyó vagy gránátszilánk okozta-e a sérüléseket.

A tárgyaláson Zétényi Zsolt a sértettek egy csoportjának ügyvédje kérte a bíróságtól: csatolják az ügy iratai közé azt az ez év júniusában született legfelsőbb bírósági döntést, amely a Katonai Főügyészség felülvizsgálati kérelme nyomán megsemmisített egy másik sortűzperben tavaly ősszel elévülés miatt szintén a Legfelsőbb Bíróságon meghozott jogerős megszüntető végzést. Továbbá annak a szakvéleménynek az iratokhoz csatolását is kérte, amelyet a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság elnöke készített a genfi jegyzőkönyvek alkalmazhatóságával kapcsolatban.

A következő, szerdai tárgyaláson Litván György történészt, az 56-os Intézet korábbi vezetőjét és Horváth Miklós hadtörténészt hallgatja meg a bíróság.

(MTI)

Ajánló:

Az '56-os események legjobb kutatóhelye.

Korábban:

(1999. 09. 16.)