A magyar politikusok elégedettek az országjelentéssel<br/>

Az európai integrációval foglalkozó magyar politikusok és szakemberek szerint az Európai Bizottság által szerdán kiadott úgynevezett országértékelés megerősíti hazánk vezető pozícióját a csatlakozásra váró országok között. A legfontosabb megoldásra váró kérdések ugyanazok az EU és a magyar kormányhivatalok szerint, bár a sorrendiségben, illetve az átállás finanszírozásának tekintetében van nézeteltérés.

Magyarország magas osztályzatokat kapott az Európai Bizottság országjelentésében. Az évente minden tagjelölt országról elkészített áttekintés szerint a tagsághoz szükséges politikai, intézményrendszeri kritériumoknak már most is megfelel Magyarország, és gazdasági téren is a tagjelöltek élenjárói közé tartozik. Michael Lake budapesti EU-nagykövet optimista azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői decemberben elfogadják a Bizottság ajánlását, és 2002-től készen állnak határozni a legfelkészültebb tagjelöltek belépéséről. Ez a két nappal ezelőtt bevezett terminológia ("2002-től határozni") egyébként azt jelenti: leghamarabb 2003., de inkább 2004-6 január 1-től lehet teljes jogú tag Magyarország. A magyar politikusok és diplomaták nyilatkozatai némi csalódottságot tükröznek, mivel a mindenkori magyar kormányok a 2002 elején való csatlakozást tűzték ki célul.

Az Európai Bizottság Magyarországról készült országjelentése
Az Európai Bizottságnak a tagjelöltekről készített éves országjelentésében Magyarország elmúlt évi felkészülési teljesítménye gazdasági, törvényhozási és közigazgatási tekintetben is pozitív értékelést kapott. A szerdán délután kiadott több mint száz oldalas jelentés az elismerés mellett számos konkrét kérdésben azonban bírálatot is megfogalmazott, illetve gyorsabb, határozottabb előrelépésre biztatta az országot.

"A makrogazdasággal kapcsolatos kritikai észrevételek nem érintik érdemben Magyarország csatlakozási kilátásait" - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász. "A csatlakozási folyamat során ezen a téren egyedül az EU-tagországoktól eltérő árfolyampolitika okoz áthidalhatatlan problémát, amelynek oka, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országoktól eltérően hazánkban sokkal nagyobb ütemben nő a termelékenység" - magyarázta Csaba László.

"Az elmúlt évtizedben egyetlen kormány - beleértve a Horn-kormányt - sem tett semmit a romák helyzetének javításáért" – mondta az [origo] kérdésére a szocialista Szanyi Tibor, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának alelnöke. Szanyi szerint gyökeres oktatási reformra lenne szükség, amelyen belül kiemelt elemként kellene kezelni a roma kisebbség felzárkóztatását.

Szanyi a jelentéshez hasonlóan a környezetvédelmet és a vámrendszert tartja a legelmaradottabnak integrációs szempontból. Az Európai Bizottság által megfogalmazott problémákat Szanyi szerint az előbbi két terület kivételével önerőből meg lehet oldani, e két téren azonban a megoldandó feladatok finanszírozására szükség lenne az Európai Unió részéről külön speciális alapok létrehozására.

Az Európai Bizottság a tagjelöltekről
Az Európai Bizottság megítélése szerint valamennyi tagjelölt országban halad az európai uniós csatlakozásra való felkészülés, de eltérő ütemben. A legnagyobb mértékű előrehaladást Szlovákia mutatta fel, amíg Csehország az egykori első helyről a középmezőnybe esett vissza a csatlakozásra való felkészülés tekintetében. Törökország egyelőre nem teljesíti a tagság politikai feltételeit, de a bizottság szerint ez nem lehet akadálya annak, hogy tagjelöltnek tekintsék.

A vámhatósági tevékenységgel kapcsolatban Szanyi Tibor szerint nézetkülönbség mutatkozik az EU és a hazai szakemberek között: kedden Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyörség vezetője pozitív helyzetképet festett a hatóság tevékenységéről az Országgyűlés integrációs bizottsága előtt, az országjelentés mégis kritikával illette a vámrendszert. Ez a véleménykülönbség Szanyi Tibor szerint azért áll fenn, mivel az Európai Unió lélekben már arra készül, hogy a magyar csatlakozást követően még 5-10 évig a magyar határ nagy része schengeni határ is lesz, emiatt szigorúbb szabályokat kell majd alkalmaznunk.

Juhász Endre, az Európai Unióhoz akkreditált magyar nagykövet úgy értékelte az EU-jelentést, hogy az "összességében számunkra kielégítő". A nagykövet értékelése szerint sok kritikai pont is van a jelentésben: a politikai, illetve a gazdasági kritériumok tekintetében a megítélés lényegében pozitív, még ha fel is hívják bizonyos veszélyekre a figyelmet. A törvényhozási harmonizáció tekintetében a nagykövet szerint nem minősíthető száz százalékosan pozitívnak a jelentés, de óriási feladatról van szó, és a magyar fél is tudja, hogy számos területen vannak még hiányosságok.

Arról a kérdésről szólva, hogy az Európai Bizottság szerdai ülésén 2002-t javasolta a tárgyalások lezárása határidejének az első körben csatlakozó országok vonatkozásában, a nagykövet kijelentette, hogy ez kissé későbbi dátum, mint amit a magyar kormány kitűzött, de nem lényegesen. Szanyi Tibor, az Országgyűlés integrációs bizottságának alelnöke úgy fogalmazott: "egyik szeme sír, másik nevet", mivel Prodi kijelentése alapján legalább egy évvel késik a magyar tervekhez képest a csatlakozásunk, ugyanakkor végre az EU is erőfeszítéseket tesz arra, hogy egy konkrét dátumot tűzzön ki a csatlakozásra váró országok elé.

[origo]

Ajánló:

Az Európai Bizottság bővítéssel foglalkozó főigazgatóságának honlapja.

Korábban:

Az Európai Unió hamarosan megdicséri Szlovákiát, sejtetvén, hogy az ország esetleg a csatlakozók első körébe kerülhet, ám ettől lassulhat az egész csatlakozási folyamat. (1999.09.27.)