Magyarország magas osztályzatokat kapott az Európai Bizottság országjelentésében. Az évente minden tagjelölt országról elkészített áttekintés szerint a tagsághoz szükséges politikai, intézményrendszeri kritériumoknak már most is megfelel Magyarország, és gazdasági téren is a tagjelöltek élenjárói közé tartozik. Michael Lake budapesti EU-nagykövet optimista azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői decemberben elfogadják a Bizottság ajánlását, és 2002-től készen állnak határozni a legfelkészültebb tagjelöltek belépéséről. Ez a két nappal ezelőtt bevezett terminológia ("2002-től határozni") egyébként azt jelenti: leghamarabb 2003., de inkább 2004-6 január 1-től lehet teljes jogú tag Magyarország. A magyar politikusok és diplomaták nyilatkozatai némi csalódottságot tükröznek, mivel a mindenkori magyar kormányok a 2002 elején való csatlakozást tűzték ki célul.
Az Európai Bizottság Magyarországról készült országjelentése Az Európai Bizottságnak a tagjelöltekről készített éves országjelentésében Magyarország elmúlt évi felkészülési teljesítménye gazdasági, törvényhozási és közigazgatási tekintetben is pozitív értékelést kapott. A szerdán délután kiadott több mint száz oldalas jelentés az elismerés mellett számos konkrét kérdésben azonban bírálatot is megfogalmazott, illetve gyorsabb, határozottabb előrelépésre biztatta az országot. |
"A makrogazdasággal kapcsolatos kritikai észrevételek nem érintik érdemben Magyarország csatlakozási kilátásait" - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász. "A csatlakozási folyamat során ezen a téren egyedül az EU-tagországoktól eltérő árfolyampolitika okoz áthidalhatatlan problémát, amelynek oka, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országoktól eltérően hazánkban sokkal nagyobb ütemben nő a termelékenység" - magyarázta Csaba László.
"Az elmúlt évtizedben egyetlen kormány - beleértve a Horn-kormányt - sem tett semmit a romák helyzetének javításáért" mondta az [origo] kérdésére a szocialista Szanyi Tibor, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának alelnöke. Szanyi szerint gyökeres oktatási reformra lenne szükség, amelyen belül kiemelt elemként kellene kezelni a roma kisebbség felzárkóztatását.
Szanyi a jelentéshez hasonlóan a környezetvédelmet és a vámrendszert tartja a legelmaradottabnak integrációs szempontból. Az Európai Bizottság által megfogalmazott problémákat Szanyi szerint az előbbi két terület kivételével önerőből meg lehet oldani, e két téren azonban a megoldandó feladatok finanszírozására szükség lenne az Európai Unió részéről külön speciális alapok létrehozására.
Az Európai Bizottság a tagjelöltekről Az Európai Bizottság megítélése szerint valamennyi tagjelölt országban halad az európai uniós csatlakozásra való felkészülés, de eltérő ütemben. A legnagyobb mértékű előrehaladást Szlovákia mutatta fel, amíg Csehország az egykori első helyről a középmezőnybe esett vissza a csatlakozásra való felkészülés tekintetében. Törökország egyelőre nem teljesíti a tagság politikai feltételeit, de a bizottság szerint ez nem lehet akadálya annak, hogy tagjelöltnek tekintsék. |
A vámhatósági tevékenységgel kapcsolatban Szanyi Tibor szerint nézetkülönbség mutatkozik az EU és a hazai szakemberek között: kedden Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyörség vezetője pozitív helyzetképet festett a hatóság tevékenységéről az Országgyűlés integrációs bizottsága előtt, az országjelentés mégis kritikával illette a vámrendszert. Ez a véleménykülönbség Szanyi Tibor szerint azért áll fenn, mivel az Európai Unió lélekben már arra készül, hogy a magyar csatlakozást követően még 5-10 évig a magyar határ nagy része schengeni határ is lesz, emiatt szigorúbb szabályokat kell majd alkalmaznunk.
Juhász Endre, az Európai Unióhoz akkreditált magyar nagykövet úgy értékelte az EU-jelentést, hogy az "összességében számunkra kielégítő". A nagykövet értékelése szerint sok kritikai pont is van a jelentésben: a politikai, illetve a gazdasági kritériumok tekintetében a megítélés lényegében pozitív, még ha fel is hívják bizonyos veszélyekre a figyelmet. A törvényhozási harmonizáció tekintetében a nagykövet szerint nem minősíthető száz százalékosan pozitívnak a jelentés, de óriási feladatról van szó, és a magyar fél is tudja, hogy számos területen vannak még hiányosságok.
Arról a kérdésről szólva, hogy az Európai Bizottság szerdai ülésén 2002-t javasolta a tárgyalások lezárása határidejének az első körben csatlakozó országok vonatkozásában, a nagykövet kijelentette, hogy ez kissé későbbi dátum, mint amit a magyar kormány kitűzött, de nem lényegesen. Szanyi Tibor, az Országgyűlés integrációs bizottságának alelnöke úgy fogalmazott: "egyik szeme sír, másik nevet", mivel Prodi kijelentése alapján legalább egy évvel késik a magyar tervekhez képest a csatlakozásunk, ugyanakkor végre az EU is erőfeszítéseket tesz arra, hogy egy konkrét dátumot tűzzön ki a csatlakozásra váró országok elé.
[origo]
Ajánló:
Az Európai Bizottság bővítéssel foglalkozó főigazgatóságának honlapja.
Korábban:
Az Európai Unió hamarosan megdicséri Szlovákiát, sejtetvén, hogy az ország esetleg a csatlakozók első körébe kerülhet, ám ettől lassulhat az egész csatlakozási folyamat. (1999.09.27.)