Fizet a kormány, ha elveszti a metrópert<br/>

Kifizeti a 96 milliárd forintot a kormány a 4-es metróra, ha a bíróság a fővárosi önkormányzatnak ad igazat a metróperben. Ezt Katona Kálmán közlekedési miniszter jelentette ki lapunknak. Az állam a pereskedés során azt igyekszik majd bizonyítani, hogy előnytelen szerződést kötött az előző kormány a fővárossal.

- A főváros önerőből, állami támogatás nélkül nem képes felújítani a Margit hidat, enélkül viszont néhány éven belül le kell zárni. Akkor pedig teljesen bedugul a főváros. Részt vállalna a közlekedési tárca a Margit híd felújításában?
Demszky Gábor nemrég azt mondta, van annyi pénze a fővárosnak, hogy elkezdjék a 4-es metró építését. Ez az összeg bizonyosan elegendő a Margit hídra. Nem hiszem, hogy a kormánynak részt kellene vennie a városi hidak felújításában. Ha jut pénz hidakra, azt az M0-s hídra fordítjuk.
-Többek szerint a kormány és a főváros közti elmérgesedett vita áldozatává válhatnak a folyamatban lévő vagy betervezett budapesti beruházások. Manninger Jenő politikai államtitkár néhány hete kijelentette, amennyiben a főváros nem áll el a metrópertől, nem lesz Budapesten új szennyvíztisztító.
Erről nem halottam. Mindenesetre a főváros már javában pereskedett a metró miatt, amikor a kormány úgy döntött, állami garanciát ad a beruházásra. Erre a nemzetközi hitelek felvétele miatt volt szükség. Más kérdés, hogy mi történne akkor, ha az állam elveszítené a metrópert és százmilliárdos kötelezettséget róna ránk a jogerős ítélet. Akkor mindenképp újra kellene gondolni a költségvetést.
- Ön néhány napja azt mondta, hogy ezen a nyomvonalon, ennyi pénzből nem épülhet meg a 4-es metró. Eszerint vizsgáltak más, olcsóbb megoldásokat is?
Nem, mert ez fővárosi feladat. De semmi nem indokolja, hogy az állam a 160 milliárd forint hatvan százalékát kifizesse a metróra.
- Csak épp egy érvényben lévő szerződés.
Persze. De létezik egy határ, amikor azt mondja az ember, hogy akkor is megéri nem teljesíteni, ha peres eljárásra kerül az ügy, mert ennél rosszabb üzletet úgysem tudok kötni. Pillanatnyilag az a kormány álláspontja, hogy ez egy nagyon drága, nem gazdaságos beruházás, amelytől szeretnénk elállni. Előnytelen szerződés továbbvitelére nem vagyok köteles. Példaként említhetném az 1-es autópálya esetét. Volt egy koncessziós szerződés, amely minden terhet a minisztériumra rótt abban az esetben, ha a cég tönkremegy. Arra törekedtem, hogy ezt a szerződést módosítsuk. Sikerült. Gondolom, a metró esetében sem kötelezhető az egyik fél, hogy fenntartsa az előnytelen szerződést.
- l998. október 18-áig a kormánynak semmi problémája nem volt ezzel a szerződéssel.
Mi történt akkor?
- Önkormányzati választások voltak, és a kormányzó pártok által jelölt Latorcai János alulmaradt Demszky Gáborral szemben. Egészen addig senki nem támadta a 4-es metrót. Szeptemberben éppen a fideszes közgyűlési képviselok javaslatai alapján módosították a nyomvonalat.
Én személy szerint a költségvetés vitáján szembesültem vele, hogy milyen terhet róna az államra a beruházás. Ekkor született az a döntés, hogy ilyen kondíciókkal ezt a finanszírozást nem vállaljuk.
- Idén 2,9 milliárd forintot kellett volna fizetnie a kormánynak. Ez az összeg padlóra tette volna a 3 ezer 500 milliárd forintos költségvetést?
Nem ez a lényeg. A számla végösszege 160 milliárd forint. Ennek hatvan százaléka, vagyis az államra eső hányad 96 milliárd forint. A metróper arról szól, hogy mit ér 96 milliárd forint a nemzetgazdaságban.
- Ha mégis a fővárosnak ad igazat a bíróság?
Akkor nyilván fizetünk. Jogállamban élünk.

Vajta Zoltán

(Magyar Hirlap)