Budapest szja-mentes övezet lehet<br/>

Három fideszes képviselő a települések nagyságrendjétől függően differenciálná az önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó (szja) részt. A kisközségek a lakosaiktól beszedett szja-bevételek 15 százalékával gazdálkodnának szabadon, ami a település népességétől függően 10, 7, 5 százalékra csökkenne. A javaslat szerint a fővárostól viszont elvonnák a teljes szabadon felhasználható jövedelemadót.

A 2000. évi költségvetéshez benyújtott módosítóindítványok között szerepel a Kovács Zoltán, Buza Attila és Gyimesi István fideszes képviselők által jegyzett javaslat. Ennek lényege, hogy jövő évtől a település lélekszáma határozná meg az önkormányzatoknál helyben maradó szja-részt. Az 500 fő alatti kistelepülések a jövedelemadó-bevételek 15 százalékát magukhoz vonhatnák, a 10 ezer fő alattiak a 10 százalékát, az ennél nagyobb települések pedig a 7 százalékát. A megyei jogú városok a területükön beszedett szja 5 százalékával gazdálkodnának, ám a főváros még ennyit sem kapna - legalábbis a fideszes honatyák javaslata szerint.

A kormány egy módosítócsomagot már tárgyalt, ám ilyen indítványt eddig nem támogatott a kabinet - mondta lapunknak Borókai Gábor kormányszóvivő. A kormány álláspontja jelenleg az, hogy jövőre öt százalék szabadon felhasználható személyi jövedelemadó maradjon minden településen. Mint ismert, idén ez 15 százalék, amiből kettőt zároltak.

Az MSZP alternatív költségvetési javaslatában 36,5 milliárd forinttal növelné az önkormányzatok támogatását úgy, hogy a tervezett 5 százalékkal szemben az szja-bevételek 11,1 százalékát hagynák a helyhatóságoknál. Ez nominálisan megfelel az idei 66,48 milliárd forintos helyben maradó résznek.

Településmérettől függetlenül megengedhetetlen, hogy a helyben képződő forrásoknak - a kilencvenes évektől kezdve - egyre nagyobb hányadát vonják el - jelentette ki lapunknak Atkári János, a fővárosi önkormányzat gazdasági főpolgármester-helyettese. Emlékeztetett rá, hogy 1988-ban, az önkormányzati rendszer kialakításakor még az szja 100 százalékát helyben hagyták. Ez az összeg - az eredeti elképzelések szerint - azoknak a feladatoknak a teljesítésére volt hivatott, amelyeket a normatív támogatásból nem lehetett finanszírozni.

Nem a lakosságszám szerint, hanem a feladatarányosan kellene meghatározni az szja helyben maradó részét - mondta lapunknak Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Úgy vélte: a módosító indítvány mögött olyan politikai szándék van, amely Budapest mozgásterét kívánja szűkíteni. A forrásokat azonban nem szabadna politikai szempontok alapján elosztani, már csak azért sem, mert nem biztos, hogy mindig SZDSZ-es vezetésű lesz a főváros.

Feltehetően igazságosabb elosztáshoz vezetne a módosítás, mint az egységesen ötszázalékos helyben maradó szja - mondta érdeklődésünkre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, megjegyezve, hogy "ügyes" az ötlet. Rámutatott: az önkormányzatok több mint fele az ötszázalékos mérték esetén is jobban járna. Az önkormányzatoknál marad ugyanis az szja 40 százaléka, amiből a jelenlegi tervek szerint 5 százalék szabadon, a többi feladatarányosan használható fel.

A fővárosról Gémesi megjegyezte: 70 milliárd forintos tartalékkal és munkaerőhiánnyal rendelkezik, így összességében korrektnek látszik a módosító javaslat. MDF-es országgyűlési képviselőként olyan módosító indítványt terjesztett be, amely az ötszázalékos arányt 7,5 százalékra emelné, s mintegy 10-15 milliárddal többet juttatna az önkormányzatoknak, de ezt a variációt is el tudja fogadni.

A javaslatot benyújtó Kovács Zoltán a Veszprém megyei Pápán, Buza Attila a Pest megyei Dabason, Gyimesi István pedig szintén Pest megyében, Ráckevén szerzett mandátumot.

Papp Zsolt, Dusza Erika, Nagy Ildikó Emese

(Magyar Hirlap)