A cégügy lezárásával nem ért véget a vita arról, legitim-e a televízió csonka kuratóriumi elnöksége. A Legfelsőbb Bíróság csütörtöki végzése szerint a cégbíróság nem jogosult ugyan rá, hogy ezt vizsgálja, más szálon azonban tovább tart a felülvizsgálat.
Lapunk értesülése szerint a Legfelsőbb Bíróság várhatóan még novemberben meghozza végzését arról: jogszerűen jegyezte-e be a tavasszal a Fővárosi Bíróság polgári tanácsa a kuratórium képviselőjét. Az elsőfokú döntés ellen ugyanis a Magyar Szocialista Párt fellebbezést jelentett be.
Információnk szerint a Fővárosi Főügyészség a jogerős bírói határozat után áttekinti: megfelel-e a Magyar Televízió Közalapítvány a törvényesség követelményének. Vizsgálatának kiindulópontja a Polgári törvénykönyv és az 1996-os médiatörvény lesz.
A Szabad Demokraták Szövetsége szintén az ügyészséghez fordul kérve annak elemzését, törvényes lehet-e az olyan kuratóriumi elnökség, amely az előírt legalább nyolc tag helyett csupán négy kormánypárti taggal működik. Az ügyészség törvényességi felügyeleti joga az alapítvány tisztségviselőinek bejegyzésén kívül a kuratórium teljes működésére kiterjed. Megfigyelők szerint, ha a vizsgálat eredményeként az ügyészség polgári pert indítana a törvényes működés helyreállításáért, a bíróság nagy valószínűséggel helyt adna az ügyészi keresetnek. A hasonló ügyekben folytatott bírói gyakorlat szerint ugyanis általában nem követelmény, hogy az alapítvány irányító testületeinek tagjait egyidejűleg válasszák meg, a jogszerő működésnek azonban mindenképpen feltétele, hogy a kuratórium, illetve annak elnöksége végül is teljes létszámú legyen.
Az Alkotmánybíróság asztalán is van két indítvány a Magyar Televízió Közalapítvánnyal összefüggésben. A bírói testület ugyanis júniusban - a legfőbb ügyész és az ombudsman kezdeményezésére - csak a médiatörvény néhány rendelkezését tekintette át. Torgyán József kisgazda politikus azonban kérte a törvény átfogó vizsgálatát. Teljes felülvizsgálatot javasolt a Nyilvánosság Klub is, mert úgy látja: a médiatörvény nem felel meg az Alkotmánybíróság korábbi határozatának, amely szerint a médiumok nem lehetnek a pártok, a politikai erők kezében. A mostani jogszabály az Országgyűlés pártfrakcióinak adja meg a jelöltállítás jogát a tévékuratórium elnökségébe.
Kulcsár Anna
(Magyar Hirlap)