Az alulmaradt francia társaság luxuskaszinót tervezett<br/>

Vágólapra másolva!
Kifejezetten igényes luxuskaszinó kialakítása volt a célja annak a francia befektető cégnek, amely a nyertesekét messze meghaladó, 1,2 milliárd forintos éves koncessziós díj ajánlata ellenére vesztett a tenderen - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Koncz János, az Architéka Mérnökiroda vezetője. (Ez a cég készítette el a franciák pályázatához a Sóház kaszinóvá alakításának építészeti terveit.) Koncz János cáfolta Járai Zsigmond indokolását, miszerint a vesztes francia pályázó "népi kaszinó" megnyitását tervezte volna.
Vágólapra másolva!

A kaszinótender-botrány újabb fejleménye, hogy laptársunk értesülése szerint állítólag nem szakmai szempontok, de még csak nem is a megajánlott koncessziós díj nagysága döntötte el a pályázat eredményét, hanem sokkal inkább "biztonsági szempontok" domináltak. A pályázatot elbíráló bizottságban részt vett a pénzügyi tárca, az APEH, a VPOP, valamint a belügyi tárca képviselői mellett a titokminiszter delegáltja is.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a Népszava értesülése szerint megvizsgálta a kaszinótenderen induló cégek anyagi hátterét, külföldi pénzmozgásait is, mégpedig abból a célból, hogy megakadályozzák a magyar szerencsejáték-piacra a pénzmosás szempontjából veszélyt jelentő külföldi cégek bejutását. A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter hivatalvezetője, Szabó Gábor a Magyar Hírlapnak cáfolta, hogy az NBH vizsgálódott volna.

Koncz János, az Architéka vezetője lapunknak elmondta: a francia Compagnie Européenne de Casinos (CEC) társaság kimondottan luxuskaszinó megvalósítását tervezte a WestEnd City Center melletti Sóházban. A 2900 négyzetméteren kialakított kaszinónak helyt adó szecessziós műemlék épületet teljes egészében helyreállították volna. Erre 3,5 millió dollárt szánt a CEC, amit pályázatában is rögzített, ilyenformán az számon kérhető lett volna. Ezen túlmenően a CEC a koncessziós jog elnyerése esetén a Sóház épületét - Finta József építész vázlattervei alapján - a TriGránit Rt.-vel együttműködve egy varietészínházzal is bővítette volna.

Koncz János sértőnek tartja a pénzügyminiszter kijelentését, miszerint a kormányzat nem akart "népkaszinót" támogatni. A pénzügyminiszter ezt még azzal is kiegészítette múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy a kormány családpolitikai szempontjai nem egyeztethetők össze azzal, hogy a magyar polgárok kaszinókba járjanak.

Koncz János kijelentette: "mint a nép fia, megdöbbenve nézem azt az úri kaszinózást, ami a koncessziós tender körül folyik." Amikor a francia befektető értesült a tender eredményéről, összehívta a pályázatuk elkészítésében közreműködő magyar szakembereket, és feltette a kérdést: magyarázzák meg, hogyan veszíthettek, ha pénzügyi szempontból a CEC a legjobb ajánlatot tette?

Koncz János érthetetlennek tartja, hogy az állam miért dobta ki az ablakon a több mint 15 milliárd forintot - amit tíz év alatt koncessziós díjként, valamint a nagy kaszinó miatt játékadóként kasszírozhatott volna -, ez az összeg ugyanis elegendő lett volna egy új nemzeti színház felépítésére.
Koncz úgy véli, a pénzügyminiszter csúsztatott, amikor azzal indokolta a döntést, hogy az egyik nyertes, a Las Vegas Kaszinó tavaly százszor annyi játékadót fizetett be a büdzsének, mint a franciák által működtetett Hilton Kaszinó.

A franciák tavaly ősszel az idei koncessziós tenderre tekintettel vették át a veszteséges Hilton Kaszinót - állítja Koncz János -, amit éppen a másik nyertesnek, a Szerencsejáték Rt. 70 százalékos tulajdonában lévő Első Magyar Játékkaszinó Kft.-nek "sikerült" veszteségesen működtetnie. A franciák célja az volt, hogy a pályázat idején jelen legyenek a magyar szerencsejáték-piacon. Ezért az egy évre szóló, anyagilag mindenképpen veszteséges koncesszióért a franciák több millió márkát fizettek, amikor átvették a Hilton Kaszinót. A Pénzügyminisztérium akkor még támogatta a franciák elképzelését, ugyanis módosították a Szerencsejáték Rt.-vel és a 30 százalékos tulajdonossal, a Casino Ausztriával kötött koncessziós szerződést is. E szerződésmódosítást egyébként - információink szerint - ugyancsak Járai Zsigmond pénzügyminiszter írta alá.

A tender bírálati szempontjait a múlt hét végéig titok övezte, noha a pályázati kiírás is felhívta a tenderen indulók figyelmét arra a magyar jogszabályra, amely szerint "a pályázat és a koncessziós szerződés közérdekű adatnak minősül". Gárdos Csaba, a pénzügyminiszter kabinetirodájának vezetője tegnap az alábbi tájékoztatást adta: a tendert elbíráló bizottság négy szempont alapján pontozásos rendszerben értékelte a pályázatokat, mégpedig a koncessziós díj; a szakmai és pénzügyi háttér; az üzleti terv minősége; szakmai megfelelőség és járulékos előnyök. Közölte: az utóbbi három szempont alapján a két nyertes ajánlata bizonyult a legjobbnak.

Az egyik nyertes, az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. 500 millió forint, míg a másik, a Las Vegas Kaszinó amerikai tulajdonosa a Blackburn 700 millió forint koncessziós díjjal nyert, a francia CEC egymaga 1,2 milliárd forintos ajánlatával maradt alul. A CEC, amelynek részvényeit egyébként a francia tőzsdén jegyzik, 27 kaszinót működtet Európában és csakúgy mint a többi pályázónak, bankgaranciával is alá kellett támasztania ajánlatának komolyságát.

A másik vesztes, a Grand Kaszinót működtető német befektető valamivel nagyobb összegű ajánlatot tett, mint a pályázatban minimálisan kikötött 500 millió forint. A Grand Kaszinó tulajdonosa nem tereli jogi útra a tenderügyet - tudtuk meg Kovács Istvántól, a kaszinó igazgatójától. Ugyanakkor keresik azt a megoldást, ami egy demokratikusan működő országban eredményhez vezethet - fogalmazott Kovács István.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(1999. október 30.)