A szocialisták bírálják a magyar-magyar csúcsot<br/>

Nem tudják, aláírják-e a zárónyilatkozatot Politikai és szakmai szempontból egyaránt előkészítetlennek tartja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Budapesten ma megnyíló második ülését a Magyar Szocialista Párt. A szocialisták szerint a magyar-magyar csúcs meghívottjainak listája és a felszólalók sorrendje arra utal, hogy a Fidesz vezette kormány a határon túli szervezetek megosztására törekedik. A legnagyobb ellenzéki párt szerdai sajtótájékoztatóján jelezte: ha kifogásaikra nem kapnak megnyugtató választ, elképzelhető, hogy nem írják alá az értekezlet zárónyilatkozatát.

A Magyar Szocialista Párt képviselői aggodalommal hallgatták Martonyi János külügyminiszter beszámolójának egyes részleteit azon a hétfői hatpárti megbeszélésen, amelyen a magyar-magyar csúcsról egyeztettek a parlamenti pártok - hangzott el Molnár Gyula és Tabajdi Csaba szerdai sajtótájékoztatóján.

A két politikus, aki az MSZP színeiben vesz részt a Máért ülésén, hangsúlyozta: a szocialisták kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásnak, ám ennek jelenlegi, intézményes formája jelképes jelentőségű maradt. Úgy vélekedtek, hogy a tanácskozás mind szakmai, mind politikai szempontból előkészítetlen. A szakbizottságok, amelyek létrehozásáról februárban döntött a magyar-magyar csúcs, csak az elmúlt két-három hétben álltak föl, érdemi, tartalmi munkát nem végeztek.

Kifogásolják a szocialisták azt is, hogy a tanácskozásra olyan döntéseket testál a kormány, amelyek a magyar Országgyűlés kompetenciájába tartoznak. Ilyennek minősítette Molnár Gyula a határon túli magyarok különleges státusával, a választójoggal és a vízumpolitikával kapcsolatos kérdéseket. Az MSZP, bár van határozott véleménye, e kérdések egyikében sem kíván végérvényes nyilatkozatot tenni. Annál kevésbé, mint- hogy a záródokumentum tervezetét a hírek szerint csak a tanácskozás ma délutáni megkezdése előtt négy órával kapják kézhez.

Tabajdi Csaba nehezményezte, hogy a meghívottak listájáról lemaradt jó néhány, erős társadalmi támogatottságot élvező határon túli magyar szervezet. Hiányolta a sorból az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, a Horvátországi Magyarok Szövetségét, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét és a szlovákiai magyarok kulturális szervezetét, a Csemadokot.

Tabajdi Csaba szocialista politikus szerint a Fidesz a határon túli magyar szervezetek megosztására törekszik azzal is, hogy egyes képviselőiket főszerephez juttatja a budapesti értekezleten.

Az MSZP azt fontolgatja, hogy amennyiben aggodalmaira nem kap megnyugtató választ, különvéleményét nem fogalmazhatja meg, nem írja alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát.

A partneri viszony fontosságát és a magyar-román gazdasági kapcsolatok erősítésének jelentőségét hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki a Magyar Állandó Értekezlet második tanácskozása előtt nyilatkozott Bukarestben az MTI-nek.

Markó hangsúlyozta: rendkívül fontos annak az elvnek az érvényesítése, hogy a határon túli magyar szervezetek maguk döntsenek annak a támogatásnak a sorsáról, amelyet a magyar kormánytól oktatásuk, kultúrájuk, sajtójuk fenntartására kapnak. Ezzel természetesen együtt jár az, hogy aki a pénzt adja, annak jogos igénye, hogy ellenőrizze, mi módon használják fel azt.

Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke a találkozó egyik fontos feladatát annak megvizsgálásában látja, miként oldható meg, hogy az EU-csatlakozás a különböző országokban élő magyarokat ne eltávolítsa, hanem egyre közelebb hozza egymáshoz.

Duray szerint a csúcsértekezleten ezen túlmenően két kérdésre kell összpontosítani. Az egyik a vajdasági autonómia kérdése, a másik a Magyarország határain túl élő magyarok majdani magyarországi jogállásának ügye.

Halmai Katalin

(Népszava)