Fideszes képviselők fideszes vezetésű önkormányzatok köztartozásainak elengedését javasolták<br/>

A parlamenti Fidesz-frakció - a kormány javaslata ellenében - válogatott az önkormányzatok között, és néhány esetben elengedte, hogy visszafizessék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által jogtalannak ítélt cél- és címzett támogatást. Az önkormányzatok mindegyike fideszes vezetésű. Az MSZP szerint koherenciazavar keletkezett, amit az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának kellene javaslatával kiküszöbölnie.

A számvevők az 1998-as zárszámadás vizsgálatakor megállapították: 469,7 millió forint címzett és céltámogatást jogtalanul vettek igénybe önkormányzatok, és ezt vissza kell fizetniük - írta a Magyar Hírlap csütörtöki számában. A kormány a korábbi évek gyakorlatát követve azt javasolta a Parlamentben, hogy ezt az összeget cikkelyezzék be a zárszámadási törvénybe.

Néhány módosítójavaslat elfogadásával azonban elengedtek 260,7 millió forint visszafizetést. Ennek túlnyomó része, 226,3 millió forint öt Pest megyei település Dunavarsány térségében igényelt támogatását érinti, amit Gyimesi István (Fidesz) kezdeményezésére engedett el a parlament a zárszámadáshoz benyújtott módosítójavaslatok szavazásán.
További 20,4 millió forintot engedtek el Dömös, Pilismarót és Visegrád esetében, utóbbi polgármestere, a fideszes Hadházy Sándor indítványára. A frakciótársa, Básthy Tamás által benyújtott és a parlament által elfogadott javaslat értelmében pedig a Vas megyei önkormányzatot mentesítik 13,9 millió forinttal.
Az említett önkormányzatok mindegyike fideszes vezetésű.

Szolnok esetében, amely szintén fideszes vezetésű, bár a képviselőtestületben túlnyomó többségben vannak az ellenzékiek, nem szavazta meg a parlament a 160 millió forintot, amelyet Balla György (Fidesz) kért elengedni. Kimaradt Fonyód is, ahol 20 millió forint engedményt kért Herényi Károly MDF-es képviselő. Fonyód önkormányzata hasonló szabálytalanságot követett el, mint a Hadházy Sándor sikeres lobbimunkájának köszönhetően jól járt települések. Fonyód üdülőövezetének csatornázására használt fel pályázati pénzt, amit nem jelzett kérelmében.
Herényi végső esetben az Alkotmánybíróság elé viszi az önkormányzatokat méltánytalanul megkülönböztető zárszámadási törvényt.

Dunavarsányban egy 1996-ban induló és 2000-ig tartó áthúzódó nagyberuházásnál az eredeti pályázat áfával növelt, bruttó beruházási költséget tartalmazott. Az áfa visszaigénylésének lehetőségét úgy oldották meg a települések, hogy létrehoztak egy kft.-t többségi önkormányzati tulajdonnal, amely azután üzemeltetésre átvette a közműrendszert. Azonban 1997 végén módosították a céltámogatási törvényt, utólag átértelmezték az eredeti jogszabályt, e szerint áfa nélkül kell az önkormányzati támogatásokat odaítélni. Azonban ha vissza kell fizetniük a 226 millió forintot, az érintett községek csődhelyzetbe kerülnek.

A Duna-kanyar menti települések 1996-ban kaptak más, központi keretből igényelhető forrás mellett céltámogatást a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére. A céltámogatást annak feltüntetésével igényelték, hogy a beruházás lakóterületen is, vegyes beépítésű területen is folyik, az ÁSZ viszont utóbb törvénybe ütközőnek találta, hogy üdülőterületet is fejlesztettek. A három településnek több mint 20 millió forintot kellene most visszafizetnie.

A kőszegi gyógypedagógiai intézet rekonstrukciójánál megtakarított az önkormányzat 13,9 millió forintot, amit azután más célra: készletbeszerzésre, illetve szolgálati lakások felújítására használt fel.

Lóránt Zoltán, az ÁSZ számvevő igazgatója a Magyar Hírlapnak azt mondta: az Országgyűlésnek joga van ahhoz, hogy a szabálytalanul felhasznált összegek visszafizetésére kötelezze a településeket, avagy elengedje, átütemezze a támogatás visszafizetését.

Évek óta bevett gyakorlat a parlamentben, hogy a zárszámadásról szóló törvényhez módosító indítványok formájában politikai döntésekkel hoznak kivételezett helyzetbe településeket - írta a Magyar Hírlap. Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága is benyújtott korábban egy törvénymódosító javaslatot, amely a belügyminiszter hatáskörébe utalta volna a döntést, ám ezt a javaslatot az Országgyűlés nem fogadta el.

Az [origo] Burány Sándort, az MSZP frakcióvezető-helyettesét is megkérdezte. Burány szerint koherenciazavar keletkezett, mivel szakmai kérdésekben az Országgyűlésnek egységesen kell kezelnie a települési önkormányzatokat. A módosító indítványok viszont csak egyes településeknél engedték el az Állami Számvevőszék által megállapított köztartozásokat.

Az MSZP-frakció felkéri az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságát, hogy tegyen javaslatot a koherenciazavar kiküszöbölésére a zárószavazás előtt. Burány Sándor közölte: ha ez nem történik meg, néhány szocialista képviselőtársával maga nyújt be módosító indítványt.

[origo]

Ajánló: