A kormány két éven belül szeretné rendezni a határon túli magyarok helyzetét<br/>

Két éven belül rendezi a kormány a határon túli magyarok itthoni jogállását - értesült a Magyar Hírlap. Szabó Tibor, a HTMH elnöke leszögezte: az új modell az oktatás, az egészségügy és a munkaerőpiac terén már évek óta tapasztalható féllegális viszonyokat szeretné normalizálni. Az MSZP fenntartja álláspontját: a kormány hibázott, amikor meglepetésszerűen vitte a témát a Magyar Állandó Értekezlet elé.

A múlt heti magyar-magyar csúcson felvetődött úgynevezett különleges jogi státus kapcsán Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában kifejtette: a tervezett jogszabály a "több mint turista, kevesebb mint állampolgár" státust biztosítaná a szomszédos országokban élő magyaroknak.

Két éven belül szeretnénk rendezni a határon túli magyarok itthoni jogállását, de arról egyelőre belső szakmai egyeztetés folyik, hogy egyetlen törvénnyel vagy több alacsonyabbrendű jogszabállyal oldjuk-e meg a kérdést - nyilatkozott a Magyar Hírlap érdeklődésére Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke.

Ilyen típusú megoldásra számos nemzetközi példa is akad - hangsúlyozta. Leszögezte azt is: a magyar modell, az oktatás, az egészségügy és a munkaerőpiac területén már évek óta tapasztalható féllegális viszonyokat szeretné rendezni. Ez az jelenti, hogy például az a több tízezer határon túli magyar, aki évek óta az anyaországban keresi kenyerét, ezt jogszabályi alapon tehesse. Ilyen rendelkezést azonban csak garanciákkal lehet bevezetni. - Például úgy - folytatta Szabó -, hogy a munkavállalást időkorlát közé szorítjuk, amivel elősegíthető az eredeti cél, határon túli honfitársaink szülőföldön való megmaradása.

Ugyanez a helyzet az egészségügynél, itt is az tapasztalható, hogy sokan veszik igénybe jogellenesen az ellátórendszert. Arról szó sincs, hogy alanyi jogon jusson bárki egészségbiztosításhoz - hangsúlyozta a hivatal elnöke. A finanszírozásban az az út járható, hogy egy elkülönített állami pénzforrás közreműködésével a határon túli magyarok is fizetnek majd bizonyos hányadot az igénybe vett szolgáltatásokért.

A HTMH elnöke hozzátette: az összes probléma közül talán az oktatás és tanulási jog kérdése a legfontosabb. Itt azt kell garantálni, hogy a magyar felsőoktatásba a határon túlról érkezők a diploma megszerzése után visszatérjenek szülőföldjükre.

A kormány hibát követett el, amikor minden hazai egyeztetés és előkészítés nélkül, meglepetésszerűen vitte a témát a múlt heti Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉT) elé - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Kovács László. Az MSZP elnöke szerint nem lehet a dologról érdemben véleményt mondani anélkül, hogy tudnánk, kire vonatkozna a különleges jogállás, milyen kör minősülne határon túli magyarnak. Nem megfelelő, konkrét megoldás esetén ugyanis a korlátlan munkavállalási lehetőség szétzilálná a magyar munkaerőpiacot, megnövelné a hazai munkanélküliséget, míg az ingyenes egészségügyi ellátás felborítaná a költségvetés, illetve a tb pénzügyi egyensúlyát. Kovács hozzátette: az ország teherbíró képességén túl problémák merülhetnek fel az ilyen státushoz jutó határon túli magyarok és országuk többségi polgárai között. De feszültség keletkezhet Magyarország és szomszédai viszonyában, és lelassulhat az ország EU-csatlakozása is. A kormány akkor járt volna el helyesen, ha nem a hangzatos bejelentést és a kommunikációt, hanem az alapos előkészítést vállalta volna - fogalmazott.

Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő szerint Orbán elképzelése több problémát is felvet: a kormány szándékait az itt élő polgárok adóforintjaiból kellene finanszírozni. És bár kétségtelen, hogy akiken segíteni kell, szívünkhöz közel állnak, de nem itt fizetnek adót. A szabad demokrata politikus hozzátette: nehéz lesz ellenőrizni, ki az, aki valóban magyar, s ki az, aki csak anyagi érdekekből lesz azzá. Eörsi számára elfogadhatatlan lenne egy magyarságvizsgálat bevezetése, ahogy a kilencvenes évek elején már javasolták.

Ellátás pénzért, munka feketén

Magyarországon egészségügyi szolgáltatást a határon túli magyarok is csak akkor vehetnek igénybe, ha erre megállapodást kötnek a tb-vel. Erre is akkor van azonban csak lehetőségük, ha itt élnek - tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. A szerződés értelmében a külföldi állampolgár ugyanazokra a szolgáltatásokra jogosult, mint bármely magyar járulékfizető. Kivéve a sürgősségi ellátást, mert ezt az országok közötti kétoldalú egyezmények alapján térítésmentesen igénybe vehetik egymás állampolgárai. A határon túl élő, magyar nemzetiségű betegek jelenleg hivatalosan csak fizetős betegként, vagy alapítványi támogatással gyógykezeltethetik magukat Magyarországon. A központi költségvetésből idén 220 millió forinttal támogatott Segítő Jobb Alapítvány például 1993 és 1998 között csaknem 26 ezer, elsősorban romániai és kárpátaljai magyar kezelését finanszírozta.

Magyarországon a külföldi munkavállalók mintegy kétharmada magyar anyanyelvű, vagy legalábbis beszél magyarul. A többségük Kárpátaljáról, illetve Erdélyből érkezik - tudtuk meg Papp Istvántól, a Fővárosi Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség helyettes vezetőjétől. Elmondta: az engedély nélkül dolgozó külföldiek száma évek óta stabilan magas, az ellenőrzöttek több mint fele dolgozik "feketén". Érvényes munkavállalási engedélye jelenleg 23486 külföldi állampolgárnak van, legtöbben a Romániából és a volt Szovjetunió utódállamaiból érkeznek.

Ajánlások, kívánságok Szlovákiából és Kárpátaljáról

Duray Miklós szerint csak "az egyéb idegenekkel szemben" értelmezhető különleges státus az a jogállás, amely majd a Magyarországon kívül élő magyarokra vonatkozik. A szlovákiai magyar politikus az MH-nak kifejtette: elsősorban a gazdasági státussal kapcsolatos jogosítványokat tartja fontosnak, hogy a határon túl élő magyarok ne legyenek idegenek Magyarországon. Ezek között említette a vállalkozási jogot, amely a közös vállalatok egy sajátos formáját jelenthetné, vagy a foglalkoztatással kapcsolatos jogokat. A Magyar Koalíció Pártjának alelnöke úgy vélte, azzal, ha a feketén foglalkoztatott ukrajnai és romániai magyarok legálisan dolgoznának, akkor az komoly bevételt jelentene a magyar államnak is. Duray szerint jó lenne, ha a határon túl élő magyarok ugyanúgy köthetnének nyugdíj- és egészségbiztosítást, mint a határon belül élők. Fontosnak mondta az oktatással kapcsolatos előnyöket. Példaként említette, hogy Szlovákiában nincs olyan speciális iskola, amely a fogyatékosokkal foglalkozna.

Duray beszélt arról is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet valamennyi szakbizottsága megtárgyalja a különleges státussal kapcsolatos javaslatokat, az integrációs bizottságnak pedig az a feladata, hogy egységesítse a különböző indítványokat és összevesse azokat az európai gyakorlattal.

Egyelőre csak a témák körvonalazódtak - mondta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Ezek a határátkelés, a munkavállalás, az oktatás és a szociális ellátás. Az előző kettő inkább jogi kérdés, bár jogtechnikai szempontból elég bonyolult feladat. Az utóbbi két terület viszont kőkemény pénzkérdés is, amelynek tárgyalásakor figyelembe kell venni a magyar állam mindenkori teherbíró- képességét. Kovács szerint bár a különleges státussal kapcsolatos kérdések nem tartoznak a kétharmados törvények közé, zátonyra futhat majdani megvalósításuk, ha Magyarországon politikai erők esetleg hangulatot szítanak ellene. Kovács Miklós azt tartaná elfogadhatónak, ha 2000-ben a magyar parlament elé kerülne a törvény, mert különben a fontos ügy "eltűnhet a ködben".

(Magyar Hirlap)