Lovagkereszt lesz a kiskeresztből

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága helyteleníti, hogy a jelenlegi kiskereszt-tulajdonosok nem válthatják át kitüntetésüket az azzal egyenértékűként bevezetésre kerülő lovagkeresztre. Pedig pont az ő kérésükre változtatják meg a kitüntetés nevét, mivel a tulajdonosok szerint a kis jelző alacsonyabbrendűnek mutatja kitüntetésüket a többinél.

Jelenleg az országgyűlési bizottságok vitatják meg a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990-es, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéséről szóló 1991-es törvény módosító javaslatának általános vitára való alkalmasságát. A kormány a módosítással differenciáltabb kitüntetési rendszert akar bevezetni.
A gazdasági bizottság vicces megjegyzésekkel tarkított vitáján általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Az egyik legfőbb probléma az volt, hogy a Kossuth- és a Széchenyi-díjjal járó jelvény a kormány szerint "jelentéktelen, alacsony színvonalon kivitelezett". A kabinet és az ellenzék ebben egyetért. Ahogy Podolák György MSZP-s képviselő mondta: "borzasztó csúnya". Emiatt a későbbiekben a jelvény helyett inkább egy bronzszobrot akarnak a kitüntetetteknek adni.

A viccelődés egyik tárgya az volt, hogy Podolák mindenáron meg akarta tudni, hogy "ki készítette ezeket a ronda jelvényeket". A kormányt képviselő dr. Farkas Imre azonban nem tudott erre a kérdésre válaszolni, lévén ő nem kitüntetési szakértő (a szakértő ugyanis éppen megbetegedett). A bizottság végül felszólította Farkast, hogy írásban válaszoljon "erre az igencsak fontos kérdésre".

A javaslat szerint a Magyar Köztársasági Érdemrend alsó fokozatát, a kiskeresztet ezentúl lovagkeresztnek kellene hívni, mivel a kitüntetettek panaszkodtak, hogy az ő fokozatuk a kis jelző miatt alacsonyabb rendűnek tűnik a többinél. Azonban a kitüntetések bár egyenértékűek, nem lesznek felcserélhetőek. Így a kiskereszt-tulajdonosok a lovagkereszt bevezetése után sem kapnák meg a másik kitüntetést. A gazdasági bizottság - amellett, hogy nem értette, miért neki kell dönteni erről a kérdésről - ellenezte ezt a rendszert, mivel így pont a sérelmezőket érné az újabb hátrányos megkülönböztetés.

Bevezetnék legmagasabb fokozatként a nagykeresztet lánccal. Erre a kormány szerint azért van szükség, mert már többször diplomáciai bonyodalmat okozott az, hogy Magyarországon nem létezett olyan kitüntetés, ami kizárólag államfőknek adható.

Ezenkívül ismét be akarják vezetni a Corvin kitüntetési együttest. Ezek: a "Magyar Corvin-lánc", a "Magyar Corvin-koszorú" és a "Magyar Corvin-díszjelvény". Ezt az indokolja, hogy Magyarországon jelenleg csak a köztársasági elnök adhat át kitüntetéseket, a miniszterelnök nem. A Corvin-kitüntetésekkel a miniszterelnök jutalmazhatná azokat, akik a tudomány, művészet, oktatás vagy a művelődés területén szereztek kimagasló érdemeket.

A bizottság azt kifogásolta, hogy a Corvin-kitüntetésket Horthy Miklós kormányzó alapította. A képviselők attól tartanak, hogy így a kitüntetés révén azonosulna a kormány a Horthy-rezsimmel. Farkas, aki a kormányt képviselte a vitában, azonban úgy látta: a kormány ezzel nem Horthy, hanem Corvin Mátyás, azaz Mátyás király szellemiségét örökítené át, aki köztudottan nagy művészetpártoló volt.

Végül Kovács Kálmán, a gazdasági bizottság szabaddemokrata alelnöke kioktatta Farkast, hogy nem célszerű indoklásában összekevernie a névadó Horthyt a díj nevét adó Mátyás királlyal, ahogy azt tette, valamint Horthyt ne nevezze miniszterelnöknek, amikor kormányzó volt.

A bizottság 15:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

A kormány távozó képviselője még a folyosón is azon mérgelődött: honnan kellene tudnia, hogy ki készítette azokat a "ronda" Kossuth- és Széchenyi-jelvényeket.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Itt lekérdezheti az egyes képviselők adatait is.