Négyévnyi pereskedés után visszahelyeztek egy bírót hivatalába<br/>

Rózsa Sándor, alkalmatlanság miatt felmentett bíró hivatalába való visszahelyezéséről döntött a Legfelsőbb Bíróság. A felülvizsgálati eljárás alperesei a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és Göncz Árpád köztársasági elnök volt. A jogerős ítélet szerint szolgálati viszonyának visszaállításán túl a felperes részére meg kell fizetni az elmaradt illetményt és egyéb járandóságait a kamatokkal együtt. Ennek összege meghaladja a 6 millió forintot.

A bajai városi bíróságon és a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon ítélkező fiatal bíró szolgálati viszonyát 1995 decemberében szüntették meg. A megyei bíróság illetékes kollégiumának bírái titkos szavazással döntöttek Rózsa Sándor alkalmatlanságáról. A felmentett bíró azonban a Munkaügyi Bírósághoz fordult.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítélete az alpereseknek adott igazat, azzal, hogy a munkáltató eljárása törvényes volt. A felperes alkalmatlanságára pedig a bírósághoz intézett leveleinek, beadványainak és szóbeli megnyilatkozásainak nyelvezetéből, logikájából is alappal lehet következtetni.

A Fejér Megyei Bíróság másodfokú jogerős ítéletében már a felperesnek adott igazat, indoklásai szerint az elsőfokú ítélet tényállása hiányos, következtetései elhibázottak voltak.

Rózsa Sándor bíróként úgy járt el, ahogy azt tanulta és megszokta. A munkahelyén végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok szerint hasonló gyakorlattal rendelkező kollégái hasonló nagyságrendű hibákat, hasonló gyakorisággal követnek el. Nem zárható ki továbbá az sem,
hogy a felperes felmentéséhez vezető vizsgálatok vezetőjének személyes indítékai is jelentősen befolyásolták az eseményeket.

Ennek a jogerős ítéletnek a hatályon kívül helyezését kérték az alperesek felülvizsgálati eljárásban, ám ezt a Legfelsőbb Bíróság szerdai határozatával elutasította.

A Legfelsőbb Bíróság egy ponton egészítette ki a tavalyi jogerős másodfokú ítéletet: hatályon kívül helyezte a bíró felmentéséről szóló köztársasági elnöki határozatot.

A Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint a bíró munkáltatója valójában a megyei bíróság. A köztársasági elnök a bírói kinevező és felmentő okiratok aláírójaként gyakorol ugyan munkáltatói jogkört, ám perlése fogalmilag kizárt.

A Legfelsőbb Bíróság döntésének indoklása szerint ugyanakkor alkotmányos kötelezettségét teljesítette a köztársasági elnök, amikor előterjesztés alapján aláírta a felmentő okiratot.

Az OIT jogi képviselője a tárgyalást követően elmondta, hogy a tanács fennállásának két éve alatt
hasonló ügyben még nem született bírósági döntés.

(MTI)

Ajánló:

1993. március 31-ig visszamenőleg