Sok képviselő ellenzi a háziorvosi praxisjog privatizációjáról szóló kormányjavaslat jelenlegi formáját

Az általános vitában kiderült, hogy minden illetékes parlamenti bizottságban kisebbségi vélemény alakult ki a háziorvosi praxisjog privatizációjára vonatkozó kormányjavaslatról. Már az alapkérdések megítélésében is nagy különbségek vannak a kormánypártok és az ellenzéki pártok véleménye között.

Kiemelt jelentőségűnek minősítette az önálló orvosi tevékenységről szóló előterjesztést a javaslat expozéjában Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Szerinte a javaslat gyakorlati megvalósulását lehetővé tevő kormányrendeletek készen vannak, és 2000. január elsejei hatállyal életbe léptethetők.

Gógl azt mondta: nem fog zavart okozni az alapellátás kiemelése az egészségügyi ellátó rendszerből, és nem sérül az önkormányzatok gondoskodási kötelezettsége sem.
"Nem a vagyonkeletkeztetés a törvényjavaslat lényege" - mondta Gógl, hozzátéve, hogy a törvény életbe lépését követően "jó értelemben van lehetőség arra, hogy versenyhelyzet alakuljon ki a
háziorvosok között".
Közölte: a Magyar Orvosi Kamara is régóta sürgeti már az önálló orvosi tevékenység elterjedését, és a bankok szívesen hitelezik megaz egészségügyi ellátó rendszer ilyen jellegű reformját.

Az expozét követően Wekler Ferenc (SZDSZ) azt az ügyrendi indítványt tette, hogy függesszék fel az előterjesztés általános vitáját, mert a képviselők nem ismerik a a végrehajtáshoz kapcsolódó kormányrendelet részleteit. Elmondta, hogy a házbizottság legutóbbi ülésén Áder János, az Országgyűlés elnöke, az SZDSZ indítványának helyt adva arra kérte a kormány jelen lévő képviselőit, hogy biztosítsanak lehetőséget a rendelet részleteinek megismerésére.
Csáky András (MDF) obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t és a szocialistákat.
Az elnöklő Gyimóthy Géza szavazásra tette fel a kérdést, amelyet 20 igen és 35 nem szavazattal elvetett a Ház.
Kuncze Gábor (SZDSZ) a házbizottság összehívását kezdeményezte, amelyet Gyimóthy Géza az ülésnap végére össze is hívott.

Az általános vitában kiderült, hogy minden illetékes parlamenti bizottságban kisebbségi vélemény alakult ki a háziorvosi praxisjog privatizációjára vonatkozó kormányjavaslatról. Az alapkérdések megítélésében nagy a távolság az MSZP és az SZDSZ, illetve a koalíciós frakciók álláspontja között.
A testületek többségi véleményt ismertető szónokai arra helyezték a hangsúlyt, hogy a privatizáció alapkő az egészségügy átalakításában, amelyet minden frakció fontosnak tart, és hogy a magánosítás érdekeltté tenné az orvosokat a betegek megtartásában, a költséghatékony működésben.

Az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményéről Kökény Mihály (MSZP) azt mondta: az MSZP és az SZDSZ szerint a kormánynak vissza kellene vonnia javaslatát, amely egy "árnyékintézmény-rendszert létrehozó, garanciák nélküli, a szabályozás lényeges elemeit homályban hagyó előterjesztés".
Szerinte nincs tisztázva, mi indokolja az új rendszer 2000. januári hatályba léptetését, és kérdéses a praxis finanszírozhatósága.

Toller László (MSZP) az alkotmányügyi bizottságban kialakult kisebbségi véleményt ismertetve furcsállta, hogy kiderült: a megyei jogú városok nem a Ház előtt fekvő kormányjavaslatot kapták meg és véleményezték.
Szerinte az előterjesztés "nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak és veszélyezteti a jogbiztonságot, mert túlzottan keretjellegű". Olyan végrehajtási rendeletek megalkotására ad szerinte felhatalmazást a kormánynak, amelynek nem rögzíti a kereteit.

Keller László (MSZP), a költségvetési bizottság kisebbségi előadója szerint "a kormány négyparagrafusos, másfél éves szellemi terméke" olyan "fércmű", amelynek alapján nem megjósolható, mi fog történni január elsejétől az egészségügyi alapellátásban. Úgy látja: a valódi privatizáció az önkormányzati törvény módosítása nélkül elképzelhetetlen. A költségvetési kihatásai a változtatásnak nem világosak, mint ahogy az sem: az önálló orvosi tevékenység adás-vétele hogyan épül majd be az adójogszabályokba, főleg úgy, hogy van, aki ingyen, van, aki piaci alapon jut praxisjoghoz.

Szabó György (MSZP) az önkormányzati bizottság részéről azt mondta: az új vagyoni értékű jog befolyásolja az önkormányzatok feladatkörét, ugyanakkor erről nem szól a javaslat.

(MTI)

Korábban:

(1999. november 29.)