Meggyógyult egy agyhártyagyulladásos kiskatona<br/>

Meggyógyult az a sorkatona, akit hétfőn vittek kórházba a kalocsai laktanyából. A helyettes országos tisztifőorvos szerint nem kell beoltani a lakosságot agyhártyagyulladás-fertőzés ellen.

Meggyógyult, és néhány nap múlva elhagyhatja a budapesti Szent László kórházat az a sorkatona, akit hétfőn vittek be a kalocsai laktanyából gennyes agyhártyagyulladással. A László kórházban gennyes agyhártyagyulladással kezelt másik kiskatona állapota változatlanul súlyos, őt még mindig géppel lélegeztetik - közölte a főorvos.

Ugyanitt, a déli órákban elhunyt az az ötven év körüli nő, akit hétfőn este baktériumfertőzéssel szállítottak be. Az asszonyt a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója fertőzte meg, amely azonban nem agyhártyagyulladást, hanem felsőlégúti hurutos megbetegedést idézett elő. Vukmirovits György főorvos tájékoztatása szerint a halál pontos okáról még nem készült el a mikrobiológiai jelentés.

Az érintett laktanyákba egyazon cégek szállítják az élelmiszer-alapanyagokat, de komolytalan lenne azt feltételezni, hogy az élelmiszerekkel hurcolták volna be a betegséget - nyilatkozta Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. A vezérőrnagy elmondta, hogy a laktanyákban nem nyersen eszik a húst, az pedig közismert, hogy a baktériumok elpusztulnak, ha az élelmiszert megfőzik. Svéd László elmondta, hogy Kecskeméten már működik az az infektológiai egység, amely huszonnégy órás ügyeletet tart az esetleges újabb agyhártyagyulladásos megbetegedések kezelésére.

Nincs szükség lakossági védőoltásra az agyhártyagyulladás eseteinek megjelenése ellenére sem - mondta kedden Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos. Elmondása szerint évente körülbelül negyvenen betegednek meg agyhártyagyulladásban, és az idei esetek száma is csak kevéssel haladja meg ezt a számot. Az ez évi fertőzésekből 14-15 decemberben jelentkezett. A honvédség négy nagy kiképző központjában mindenki védőoltást és antibiotikumos védelmet kap. Így a baktérium, amely a garatban telepedik meg, két nap alatt elpusztul.

A nyári romániai járványhoz semmi köze a mostani magyarországi gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedéseknek. Ezt az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettese mondta kedden. A romániai megbetegedéseket vírus okozta, az itthoniakat pedig baktérium. Melles Márta elmondta: néhány éve Csehországban és Svájcban is volt a magyarországihoz hasonló mértékű megbetegedés-hullám. Az évente előforduló 20-40 megbetegedésből 2-7 végződik halállal.

Béki Gabriella és Mécs Imre szabaddemokrata képviselők kezdeményezik, hogy az Országgyűlés Egészségügyi és Honvédelmi Bizottsága január elején együttes ülésen vizsgálja meg a laktanyákban kialakult agyhártyagyulladás-járvány körülményeit. Úgy látják, hogy a járvány terjedését és súlyosbodását több megmagyarázhatatlan mulasztás is elősegítette, ilyen volt például, amikor a kórházba került kiskatonákat hosszú órákon át ellátatlanul hagyták. Érthetetlennek tartják, hogy a kalocsai laktanyában elrendelt karantén kezdetben csak a sorállományra vonatkozott, a tisztekre nem.

(MTI)