Megszüntették a nyomozást Torgyán kazetta-ügyében<br/>

A Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal megszüntette azt az eljárást, amelyet a Nyilvánosság Klub kezdeményezett Torgyán József ellen. A miniszter utasítására még tavaly augusztusban, Ópusztaszeren egy kormányőr elvette a Duna televízió stábjának videokazettáját. A politikus szerint a riporter dilettáns, provokatív kérdést tett fel. Halmai Gábor alkotmányjogász, a feljelentő szervezet ügyvivője szerint az ügyészség eljárása során súlyos szabálysértéseket követett el. A döntés meglepőnek mondható, ugyanis a minisztert jelentették fel, nem a testőrt.

Bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást a Csongrád Megyei ügyészség a Nyilvánosság Klub feljelentése nyomán, amelyben hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást Torgyán József ellen. A földművelésügyi miniszter tavaly augusztus 22-én, az ópusztaszeri emlékparkban interjút adott a Duna televízió riporternőjének, a feltett kérdéssel azonban nem volt megelégedve. Ezt követően a politikus testőre a stábtól elvette a leforgatott videokazettát, majd igazoltatta az újságírónőt és felírta adatait. A miniszter és környezete eljárását büntetendő cselekménynek értékelő Nyilvánosság Klub a legfőbb ügyészhez fordult, a miniszter pedig feljelentette a feljelentőket.

A történtek kivizsgálására a területileg illetékes nyomozó hivatalt jelölték ki. Csakhogy a hivatal nem a feljelentett miniszter, hanem a testőre ellen indított nyomozást.

Halmai Gábor alkotmányjogász, a Nyilvánosság Klub ügyvivője a Népszavának elmondta, hogy a határozat példátlan, a nyomozó hatóságnak ugyanis nincs lehetősége arra, hogy konkrét személy ellen tett feljelentés ügyében ne hozzon semmiféle határozatot. A feljelentés ismeretében az ügyészség dönthetett volna úgy is, hogy megtagadja az eset kivizsgálását, mert az esemény nem bűncselekmény, s erről írásban tájékoztatja a feljelentőt. A gyanút azonban feltehetően alaposnak találták, mert elrendelték a nyomozást. Halmai hangsúlyozta: az eljárás törvényes rendje szerint az ügyészségnek ekkor intézkednie kellett volna a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezésére, hiszen Torgyán országgyűlési képviselő. Ha pedig a parlament kiadja őt, csakis akkor folytatható le az eljárás. Az ügyben tehát súlyos eljárási szabálysértés történt.

Az ügyészségi határozat indokolásában az áll, hogy a riporternőtől, Dicső Anikótól Torgyán nemcsak a felvételt kérte, hanem az újságíró személyes adatait is. A miniszter testőre, P. Sándor őrnagy vette át és továbbította a politikushoz a kazettát. Torgyán titkárnője ezután fel akarta írni a hölgy adatait, ám Dicső Anikó ezeket nem kívánta közölni. Ekkor a kormányőr rendőrigazolványát felmutatva igazoltatta a riportert és a felírt adatokat a titkárnőnek adta át.

Az ügyészség szerint az őrezred tisztje nem követett el bűncselekményt, mert, mint a határozat fogalmaz: "a személybiztosításból fakadó feladata szerint a 'postás' szerepét játszotta".

Hivatkozik a határozat egy kormányrendeletre is, amely szerint a személyi védelem kiterjed a védett személy életének, testi épségének megóvására is. Ebből a nyomozó hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kazetta elvétele is a kormányőr kötelmei közé sorolható tevékenység volt.

A riporternő igazoltatását azért tartotta jogszerűnek az ügyészség, mert a rendőrségi törvény értelmében jogos érdekeinek érvényesítése érdekében bárki kérheti a rendőrt más személy igazoltatására. Torgyán pedig azért kérte az adatokat, mert be akarta panaszolni főnökeinél az újságírót.

Nem szól viszont az ügyészségi határozat arról, hogy épp az általa idézett paragrafus következő mondata értelmében a kormányőr nyilvánvaló jogsértést követett el azzal, hogy a riporter adatait a titkárnőnek átadta. A törvény ugyanis a továbbiakban kimondja: "az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja".

Halmai Gábor hangsúlyozta, ahhoz, hogy a Duna Televízió riporterére panaszt tegyen, Torgyánnak semmiféle szüksége nem lehetett az illető személyes adataira. A panaszkodás szándéka egyébként semmiképp sem értelmezhető az igazoltatáshoz a jogszabály által megkövetelt jogos érdeknek. Ha így lenne, akkor úton-útfélen bárki bárkit rendőrrel igazoltathatna. Az alkotmányjogász egyébként úgy véli, hogy a megszüntető határozatban leírt tényállás immár hivatalosan is "igazolja", hogy Torgyán felbujtóként működött közre hivatali visszaélés bűncselekményében.
A Nyilvánosság Klub panasszal kíván élni az ügyészségi döntés ellen.

(Népszava)

Ajánló: