A Fidesz a központi költségvetésbe integrálná a tb-t<br/>

A Népszava információi szerint a 2001. évi központi költségvetésbe szeretnék a társadalombiztosítás büdzséjét integrálni, szemben a jelenlegi gyakorlattal. Ma külön törvény szól a tb-alapok kiadásairól és bevételeiről, elkülönítve a központi büdzsétől. Az ellenzéki politikusok megdöbbenve fogadták a hírt, és újraállamosítási törekvésről beszélnek. Szerintük ezzel teljesen elvész a járulékfizetők rálátása az általuk befizetett pénzre. A Gazdaságkutató Intézet Rt. vezérigazgatója szerint technikai kérdés, hogy a központi költségvetés részeként kezelik a társadalombiztosítást, az viszont már nem, hogy az integráció után hogyan használják fel ezt az idén több mint 1500 milliárd forintot.

A Népszava információi szerint a kormány a 2001. évi központi költségvetésbe szeretné integrálni a társadalombiztosítás büdzséjét, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor külön törvény szólt az egészségügy és a nyugdíj kiadásairól és bevételeiről.

Mádi László, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke megerősítette lapunk értesülését, ám hozzátette: a döntés nem politikai, hanem technikai jellegű, és a két alap működésében semmilyen változást nem eredményez majd. A döntéssel egységes szerkezetben, az államháztartás részeként kezelhetik a társadalombiztosítás kiadásait és bevételeit. Így a nyugdíj és az egészségbiztosítási alap egy-egy fejezete lenne a központi költségvetésnek, nem pedig egy külön törvényjavaslat.

Az FKGP frakcióvezetője, Bánk Attila ugyan nem ismeri a javaslat részleteit, újszerűnek és kissé meghökkentőnek tartja a tervet, ezért szükségszerűnek véli a koalíción belüli egyeztetést ebben az ügyben.

Az MDF már azt is ellenezte, hogy a tb élére a pénzügyminiszterhez beosztott államtitkárt nevezzenek ki felügyeletre, ezért a párt biztosan nem támogatná, hogy az alapok visszaállamosításával egy, a korábbi állapot jöjjön létre - nyilatkozta lapunknak Balsai István frakcióvezető. Az MDF-es politikus hozzátette: tudomása szerint ez az elgondolás olyan uniós elvárásokat is sértene, amelyek megkövetelik, hogy a nagy társadalmi ellátórendszerek függetlenedjenek a központi költségvetéstől.

Az elképzelés egyenes folytatása annak a törekvésnek, hogy a Pénzügyminisztérium felügyelete alá vonják az egészségügy és a nyugdíj kiadásait, bevételeit. Ez már tavaly elkezdődött a tb önkormányzatok felszámolásával és a pénzügyi tárca felügyelete alá helyezésével – nyilatkozta lapunknak Kökény Mihály. A parlament egészségügyi és szociális bizottságának MSZP-s elnöke szerint ha beleolvad a költségvetésbe a tb-büdzsé, a járulékfizetőknek semmilyen rálátásuk nem lesz arra, mire is költi az állam a pénzüket, igaz, már most sincs sok. Kökény Mihály elmondta, a parlamentnek így lehetősége lesz, hogy a költségvetés egyéb igényeit - például a túlköltekező titkosszolgálatok vagy a miniszterelnöki hivatal kiadásait - a tb-alapokból elégítse ki. Ezért egyértelműen újraállamosítási törekvést látok a döntés mögött - fogalmazott a szocialista politikus.

Mivel a tb köteles az állampolgárok befizetésével elszámolni, mindenképpen elkülönítve kell kezelni a központi költségvetéstől a két alap bevételeit és kiadásait - nyilatkozta Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője.

Lapunk megkérdezte a Gazdaságkutató Intézetet, milyen hatása lehet az elképzelésnek. Akar László vezérigazgató lapunknak elmondta: az, hogy külön vagy a központi költségvetés részeként nyújtják be 2001-ben a tb-költségvetést, valóban technikai kérdés. Az viszont már nem, hogy ezek után hogyan kezelik majd a két biztosítási ág pénzeit. Az elképzelés - véleménye szerint - azt a máig is lebegtetett állapotot oldja meg, hogy a tb-önkormányzatok megszüntetése óta semmilyen végleges megoldás nem született. A pénzügyminisztériumi felügyelet ugyanis csak ideiglenes megoldás. Akar László szerint a másik lehetséges megoldás a felügyelőbizottság létrehozása lehetne. Ezt a Fidesz még ellenzéki pártként korábban szorgalmazta. Ám a vezérigazgató szerint a tb parlamenti felügyelet alá helyezése nem elképzelhetetlen, hisz az országgyűlés magas legitimációjú testület. Akar az elképzelést egyértelműen politikai döntésnek minősítette, mert véleménye szerint szakmailag mindkét megoldás működőképes. A formai integrációval szakmailag semmi kifogása nincs, de csak akkor, ha külön ellenőrzi valaki a két alapot és ezzel párhuzamosan valamiféle autonómiát biztosít számukra.
- Mindazonáltal az elfogadhatatlan lenne, hogy az integráció után szabadon "pancsoljanak" a társadalombiztosítás büdzséjében úgy, mint ahogy azt más költségvetési fejezetekben jelenleg sokszor teszik - fogalmazott Akar László.

(Népszava)