A tanárnő és a rendőrség is feljelentést tesz<br/>

Bántalmazás hivatalos eljárásban címen feljelentést tesz az intézkedő rendőr ellen az a XV. kerületi tanárnő, akit egy igazoltatás során gázsprével lefújtak, majd megbilincseltek. A BRFK hasonló lépést tervez - ők hivatalos személy elleni erőszak miatt. Kőszeg Ferenc szerint a sértett jobban jár, ha egyben gyanúsított is.

A Magyar Helsinki Bizottsággal szerződésben álló ügyvéd látja el a jogi képviseletét, a védelmét az újpalotai tanárnőnek, aki tettlegességig fajuló szóváltásba keveredett csütörtökön a készenléti rendőrség beosztottjaival - tudtuk meg Kőszeg Ferenctől, a Helsinki Bizottság elnökétől.

Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője lapunkkal közölte: a rendőrség is feljelentést tett - hivatalos személy elleni erőszak miatt. Mindkét ügyet az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálja majd.

Mint arról tegnap beszámoltunk, a BRFK munkatársai azért kerestek fel egy XV. kerületi középiskolát, hogy az ott tanuló diáklánytól édesanyja felől érdeklődjenek. Az asszonyt 1998 óta adócsalás és csalás miatt körözik. A lány osztályfőnöknője nem hitte el, hogy a civil ruhások valóban rendőrök. A szóváltás közben az autóban maradt két másik rendőr egy lányra lett figyelmes, aki állítólag hasonlított a körözött nőre. Azt hitték, annak lánya, aki épp az iskola kapuján lépett ki, ezért igazoltatták és felszólították, hogy szálljon be az autójukba. Ekkor érkezett a tanárnő, aki az intézkedést megpróbálta megakadályozni, meglökték, mire megütötte az egyik rendőrt. Időközben kiderült, a hasonlóság ellenére a lánynak semmi köze sem volt a körözött nőhöz. A dulakodás azzal ért véget, hogy gázsprével lefújták, megbilincselték és a kerületi kapitányságon előállították a tanárnőt, aki ott - a jogvédők szerint jegyzőkönyvön kívül - elismerte, hogy az egyik rendőrt megütötte.

Kőszeg Ferenc úgy látja, szerencsés, hogy a rendőrség is feljelentést tett. A sértett jogi képviselője ugyanis jóval kevesebb eljárási cselekményben vehet részt, mint a gyanúsított védője. Szerinte az eset több kérdést is felvet. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a körözött nő lánya - mint közvetlen hozzátartozó - nem köteles válaszolni a kérdésekre. Ám a rendőrségi törvény szerint a hatóság bárkit igazoltathat és kérdést intézhet - és a választ nem lehet megtagadni.

Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője elmondta: 14 éven felüli fiatalokat meg lehet hallgatni az iskolában is, de az már a nyomozók döntésén múlik, hogy a tanár jelen lehet-e. Ráadásul, ha a rendőrök nem tanúként hallgatják meg a diákot, csak adatot gyűjtenek, nem kell a fiatalt kioktatni arról, hogy nem köteles válaszolni a kérdésekre.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)