Az igazságügyi tárca cáfolja a gyülekezési törvény szigorítását<br/>

Somogyvári István, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkára a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent, "Újra felvetődött a gyülekezési törvény szigorítása" című írásra reagálva kijelentette: a tárca most nem készít elő javaslatot a gyülekezési törvény szigorítására.

A napilap szerint a gyülekezési törvény szigorítására tesz javaslatot az IM abban a "most véglegessé vált" dokumentumban, amelyet még a múlt év februári, a Várban megtartott neonáci tüntetés után "fogalmaztak". Somogyvári István felidézte, hogy a demonstrációt követően Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának ülésén jelezte készségét a probléma áttekintésére a hasonló típusú események megelőzése érdekében.

Az államtitkár ismeretei szerint a parlamenti testület foglalkozni kívánt a gyülekezési törvény ügyével, és erre tekintettel az IM egy néhány oldalas szakmai elemzést juttatott el múlt év március 24-én Pokol Bélához (FKGP), a bizottság elnökéhez. Kitért arra is, hogy az ügyben azóta újabb fejlemény nem történt, a tárca visszajelzést nem kapott a parlamenti testülettől. A közigazgatási államtitkár célszerűnek és hasznosnak tartja, hogy az alkotmányügyi bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéskörrel, hiszen kétharmados törvényről lévén szó, azt csak megfelelő támogatottsággal lehetne módosítani, és ehhez az illetékes tárcának meg kellene ismernie a szabályozás irányára vonatkozó álláspontokat.

Pokol Béla korábban adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy az alkotmányügyi bizottság kimerítően foglalkozott ezzel a témával, amikor a testület megvitatta Tóbiás József szocialista képviselőnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi rendelkezés kibővítését szorgalmazó önálló indítványát. Pokol Béla az említett tüntetés után úgy nyilatkozott: nem támogatná, hogy egy-kétszáz hazai operettnáci miatt módosítsa az Országgyűlés a gyülekezési törvényt, vagy a Büntető törvénykönyvet.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt év februárjában egy rádióinterjúban azt mondta: maga is hajlik arra, hogy a rendőrségnek nagyobb jogköre legyen a demonstrációk engedélyezésénél. Úgy látta azonban, hogy a döntést társadalmi diskurzusnak kell megelőznie, a demokráciák örökös kérdése ugyanis, hogy ideológiai okokból korlátozható-e a gyülekezési jog.

Megoszlik az alkotmányjogászok véleménye a tekintetben, hogy megteremthetőek-e a demonstráció előzetes betiltásának törvényi feltételei. Az egyik markáns nézet szerint, ha a rendőrség - bűncselekmény megelőzése címén - lehetőséget kapna erre, akkor ilyen hatáskör birtokában a hatóság bármikor súlyosan korlátozhatná a gyülekezés alkotmányos jogának gyakorlását.

A másik szakmai álláspont viszont nem zárná ki a tüntetések előzetes betiltásának lehetőségét, erre azonban nem a rendőrség, hanem például a helyi önkormányzatok kaphatnának felhatalmazást, a döntés bírósági felülvizsgálatának garantálása mellett. A szakértők között egyetértés mutatkozik viszont abban, hogy - német mintára - a magyarországi demonstrációkon is meg lehetne tiltani a személyek felismerését gátló eszközök (például álarc) viselését. A német jog a tüntetéseken tiltja az egyenruha - mint egy közös politikai érzület kifejezése - viselését is .

Az Alkotmánybíróság előtt több indítvány is fekszik, amelyek benyújtói észrevételezték, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé a gyülekezési jog korlátozását, a vonatkozó törvény azonban igen.

(MTI)

Korábban: