Az elmúlt hetek eseményei reflektorfénybe állították a honvédségi laktanyák színvonalával kapcsolatos évtizedes gondokat, valamint a rendszerváltás óta fennálló dilemmát: sorozott, avagy tisztán profi, netán mindkettő meglétével számoló haderőre van-e szüksége Magyarországnak. A szakminisztérium közigazgatási államtitkára szerint a fellángoló vitával a baj az, hogy a valóságos lehetőségekről elrugaszkodva vizsgál egy olyan kérdést, ami a honvédelem ügyének csupán egyetlen szelete.
Wachsler Tamás szerint a profi haderő felállítása nem csupán azon múlik, hogy eltörölik a kötelező katonai szolgálatot és önként vállalkozókat képeznek ki a különféle katonai szakmákban. A Magyar Honvédségnek jelenleg körülbelül 3900 szerződéses katonája van, akik átlagosan nettó 30 ezer forintot keresnek. A fluktuációból nyilvánvalóvá vált, ennek a fizetésnek nincs megtartó ereje, vélhetően csak a duplájára emelt járandóságnak lenne. Az idei évre 7000 a tervezett szerződéses létszám. - Már most borítékolhatom, nem lesz feltöltve a keret - vélekedett az államtitkár.
Ha a maihoz képest kétszer annyi bérrel foglalkoztatnának ugyanannyi zsoldos katonát, mint amennyi most a sorkatonai állomány - változatlan hadsereglétszámot feltételezve -, a 190 milliárdos költségvetés 90 százalékát kellene bérre és bér jellegű kiadásra fordítani Ez az arány a tárca által tervezett 15 ezres létszámcsökkentés esetén is elérné a 70 százalékot. Mégpedig azért, mert ha a szerződéses bérét növelik, akkor a hivatásos tiszthelyettesét is emelni kell, hiszen jelenleg azonos járandósága van a szerződésesnek és a hivatásos tiszthelyettesnek. A bérügy ezen a ponton nem állna le, láncreakciót indítana el a hadseregen belül és kívül, a többi fegyveres testületnél is.
A profi hadsereget 88 milliárdos folyó és 72 milliárdos indulóköltséggel létre lehet hozni. Kérdés, ki állja ezt az összeget. Ha a tárca, akkor nem lesz modernizáció, csupán egy 20 ezer fős zsoldoscsapat a mainál rosszabb műszaki, kiképzési és ellátási kondíciókkal. A másik lehetőség, hogy a kormány a szükséges pénzt más ágazatoktól (például egészségügy és oktatás) vonja el. A harmadik variáció szerint a hadkötelezettség megszüntetése miatt a mostani átlag 20 százalékról 23 százalékra emelik a lakosság személyi jövedelemadóját. - Ezeken a lehetőségeken kívül mást, jobbat nem ismerek - jelentette ki a Népszavának Wachsler Tamás.
A Gallup és a Szonda Ipsos tavaly decemberi felméréseiből kiderül, hogyan vélekedik a lakosság a fent említett kérdésről. A Gallup kérdezettjeinek 65 százaléka közölte: amennyiben a profi haderő többe kerülne, mint a sorozott, nem támogatná. A Szonda Ipsosnak válaszolók 95 százaléka úgy véli: a haza védelme állampolgári kötelesség, 74 százalék pedig a "férfivá válás iskolájának" tartja a sorkatonai szolgálatot. Ugyancsak a Gallup kutatási anyagának adata: a városi férfiak 42, a vidékiek 38 százaléka jelentkezne zsoldos katonának. Ezek többsége egyébként általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami eleve kizárná őket a megfelelők táborából.
A megkérdezett hatvan éven aluli férfiak átlagosan közel 110 ezer forint havi bruttóért vállalnák a profi seregben való szolgálatot.
Mécs Imre, az SZDSZ képviselője szerint évente majdnem 40 százalékkal nő a honvédelmi költségvetés, ezért kedvezőbb lenne, ha a profi hadseregre való áttérést a haderőreform keretében most valósítanák meg. Példaként említette, hogy Európában volt olyan ország, ahol az áttérés feltételéül szabták, hogy a profi hadsereg nem kerülhet többe, mint a sorköteles állomány fenntartása. Ezt meg is valósították, hiszen a hivatásos hadsereg létszáma jóval kisebb a sorállományúnál.
(Népszava)
Ajánló: