A bíróság F. Pétert egyrendbeli gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettében és egyrendbeli veszélyes eb tartási kötelezettségének elmulasztása vétségében ítélte bűnösnek. A főbüntetés mellett a felmerült költségek megtérítésére kötelezték, illetve egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
A bíróság a bizonyítási eljárás során tényként fogadta el F. Péter beismerő vallomását. A vádlott elmondta: március 24-én 17 óra tájban kutyáit szokás szerint az etetés idejére szabadon engedte. Amíg az eledelüket készítette, a két kutya a szomszéd telek elhanyagolt kerítését áttörte, és az ott tartózkodó T. Istvánnéra támadt.
Az idős asszony végtagjait szinte szétmarcangolták az állatok. T. Istvánné a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás ellenére életveszélyes sérüléseibe később belehalt. A bíróság korábban bizonyítás-kiegészítés címén napolta el a tárgyalást, amely pénteken a kynológus meghallgatásával folytatódott. Az ORFK kutyaszakértője elmondta: a rendőrség kérésére, a balesetet követően elvégzett vizsgálat során megállapította, hogy "az anyakutya fajtajellege a veszélyes eb tartásáról szóló jogszabály mellékletében meghatározott, pitbull terrier jellegű keverék leírásától a fej meghatározásában eltér, de a szaporulatából származó növendék kan jellege megfelel annak".
A bíróság tényként állapította meg, hogy a vádlott huzamosabb időn át nem gondoskodott az állatok megfelelő elhelyezéséről, a tanúként meghallgatott személyek ezzel kapcsolatos megjegyzéseit figyelmen kívül hagyta. Így a kutyák alkalmanként felügyelet nélkül szabadon kószáltak, és veszélyeztették a közbiztonságot. A tanúvallomások beszámoltak a kutyák korábbi támadásairól is.
A bíróság megállapította: F. Péter nem tett eleget a veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettségének, mivel nem győződött meg az állat fajtájáról, nem jelentette be, nem ivartalanította. Mindezeket tudatos hanyagságnak minősítette a törvényszék, mivel a vádlott korábban tenyésztett más fajtájú kutyákat, ezért feltételezhetően az átlagosnál alaposabb szakmai ismeretekkel rendelkezett.
A bíróság a büntetés kiszabásakor a súlyosító körülmények között említette a sértett halála előtti tartós szenvedését. Enyhítő körülményként vette ugyanakkor figyelembe a vádlott beismerő vallomását, büntetlen előéletét és azt, hogy kiskorú gyermekéről gondoskodik.
(MTI)