Parlament előtt a lex Rapcsák<br/>

Leértékelődött mára a polgármesteri tisztség presztízse, ezért országszerte egyre kevesebben indulnak harcba a posztért - derül ki egy most elkészült felmérésből. Az Országgyűlés plenáris ülése e héten kezdi tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amelynek elfogadása nyomán jelentősen nőhet a polgármesterek fizetése. A honatyák megpróbálják szabályozni azokat a helyzeteket is, amikor a hódmezővásárhelyi Rapcsák Andráshoz hasonlóan szembekerül egymással a polgármester és a képviselő-testület.

Egy most elkészült kutatás szerint ciklusról ciklusra csökken a polgármesteri tisztségért harcba szállók száma, míg 1994-ben településenként átlagosan 2,7 pályázó akadt, addig 1998-ban ez a szám már csak 2,58 volt. Különösen igaz ez az ország nyugati megyéire, ahol az utolsó önkormányzati választásokon átlagosan már csak két jelölt indult. A tanulmány szerzője, Oláh Miklós, a Veszprém megyei önkormányzat alkalmazásában álló szociológus szerint ennek az a magyarázata, hogy Nyugat-Magyarországon jobbak a vállalkozások lehetőségei, így a helyi politizálásra alkalmas személyek inkább orientálódnak a piaci szektor felé, mint a keleti országrészben. Bár a polgármesterek iskolai végzettség szerinti összetétele összességében lassú javulást mutat, ám épp a fejlettebb megyékben romlik a tendencia.

Érdekes adat, hogy az elmúlt években emellett egyre több nő győzött a választásokon. (1990-ben a polgármesterek 9,7 százaléka volt nő, 1994-ben 10,4; míg az utolsó, 1998-as választásokon már 12,4 százalék). Lehetne ez a felvilágosult társadalmakra jellemző női egyenjogúság irányába történő elmozdulás jele is, azonban szociológusok egyértelmű véleménye, hogy Magyarországon a nők egy-egy foglalkozáscsoporton belüli aránynövekedése általában együtt jár az adott szakma társadalmi presztízsének, vagyis anyagi, illetve erkölcsi megbecsültségének csökkenésével. Némi javulást hozhat ebben a helyzetben, ha módosítja a parlament A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt.

A jelenlegi szabályozás a polgármesterek fizetését a miniszteri illetményhez köti. Különösen hátrányos volt ez például 1997-ben, amikor befagyasztották a miniszteri illetményeket, s ez azzal a következménnyel járt, hogy a polgármesterek bére sem emelkedhetett. Ezt elkerülendő a parlament által ezen a héten tárgyalni kívánt törvénymódosítás azt javasolja, hogy a helyhatóságok első embereinek javadalmazását az adott önkormányzat rendeletében meghatározott köztisztviselői illetményalaphoz kössék. A szabályozás a település nagyságát figyelembe véve kategóriákat állít fel, és a törvényben meghatározott keretek között a képviselő-testület állapítja meg a polgármester illetményét. Az így kialakuló településtípusonkénti bértábla lehetőséget teremt a polgármesterek jelenleginél jóval bőkezűbb javadalmazására is.

A Magyar Hírlap által megkérdezett budapesti polgármesterek pártállástól függetlenül irreálisan alacsonynak tartják illetményük mértékét, és üdvözlik, ha a képviselőtestület szabadabb kezet kap annak megállapítására. Karsai Károly, az V. kerület kormánypárti elöljárója sérelmezi, hogy a miniszteri fizetések befagyasztásával a polgármesteri illetményekhez sem lehetett nyúlni éveken át. Karsai Károly így három évig nettó 110 ezer forintot vitt haza, amely most is csak mintegy 10 ezer forinttal emelkedett. Karsai hozzátette, egy kezdő banktisztviselő, közgazdasági diplomával, idegennyelv-tudással hétszeresét kapja a polgármesteri fizetéseknek. A szocialista Szabó Zoltán, Erzsébetváros polgármestere üdvözli, hogy a törvénymódosítás a tiszteletdíjak megállapításánál növeli az önkormányzatok szabadságát. Ugyanakkor tart tőle, hogy miként fogadja majd a közvélemény a tiszteletdíj-emeléseket. Már most túlzottnak tartják a politikusok díjazását, pedig nincs igazuk - véli Szabó Zoltán. A korrupció ellen ugyanis csak akkor lehet hatékonyan fellépni, ha a politikusok és a köztisztviselők nem kényszerülnek más kereseti forrás után nézni. Szabó Zoltán szerint valamelyik kormánynak meg kellene tennie az első lépést a változtatáshoz, de úgy, hogy az csak a következő ciklus politikusait érintse. Erzsébetváros elöljárója - országgyűlési képviselői fizetésén felül - így nettó 40 ezer forintot visz haza havonta az önkormányzattól. A fővárosi közgyűlés még nem döntött a képviselők és a városvezetés tiszteletdíjának emeléséről, bár erre törvény kötelezi az önkormányzatot, hiszen idén emelkednek a miniszteri fizetések.

Demszky Gábor néhány hete levélben kereste meg a közgyűlés pártjait, mondjanak le a tiszteletdíj-emelésről. A főpolgármester megtenné ezt, ám az ellenzék nem lelkesedett az ötletért. A közgyűlés várhatóan júniusban veszi napirendre a kérdést - közölte Nyári Krisztián, a sajtóiroda vezetője. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára üdvözli a törvénymódosítást, annál is inkább, mert szervezetük 1992 óta szorgalmazza, hogy a polgármesterek bérét ne a miniszterekéhez kössék. A miniszterek illetménye ugyanis mindig politikai alkuk eredménye volt. Hasonlóan látja a helyzetet Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte ma háromszor is meggondolja a közélet iránt fogékony ember, hogy tisztséget vállaljon-e. Ebben komoly szerepe van annak, hogy a politika nagymértékben lejáratódott. A polgármestereket, önkormányzati képviselőket komolyabban fel kellene készíteni feladatukra, s ebben a képzési folyamatban szerepet kellene vállalniuk a pártoknak és az önkormányzati szövetségeknek is.

(Magyar Hirlap)