Hibásan kiadott építési engedélyek miatt sodorhat el házakat az ár<br/>

Több településen szabálytalanul, a helyi viszonyok figyelembevétele nélkül adták ki az építési engedélyeket a tavalyi rendkívüli időjárásban megsemmisült házak helyett felhúzott ingatlanokra - derül ki belügyminisztériumi állásfoglalásokból. Ezért hamarosan felülvizsgálják az engedélyeket. Az önkormányzati vezetők azzal védekeznek, településükön mindenütt vizes a talaj, sehol sem lehet teljes biztonsággal állítani, hogy nem kerül veszélybe az ingatlan egy újabb vízözönnél. A földművelésügyi tárcánál viszont kijelentették, a kiadott építési engedélyekben megelőző intézkedésekre kellett volna kötelezni az építkezőket.

A tavalyi ár- és belvízi pusztítások házak ezreit rongálták meg vagy tették lakhatatlanná. A helyükbe épített újak azonban sok helyütt nem megfelelőek, újabb nagy mennyiségű csapadék esetén rövid időn belül összeomolhatnak. Az illetékes önkormányzatok ugyanis gyakorta nem az előírásoknak megfelelően adták ki az építési engedélyeket - jelentette ki Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter a közelmúltban bejelentette: rövidesen felülvizsgálják, melyik önkormányzatnál milyen engedélyeket adtak ki.

Tavaly a kormány a katasztrófahelyzetre hivatkozva módosította az országos településrendezési és építési követelményeket, hogy az otthonukat elhagyni kényszerültek mielőbb új lakáshoz juthassanak. Így a válságba sodort településeken lerövidítették az eljárást. Emiatt azonban még nem törvényszerű, hogy szabálytalan engedélyeket adnak ki az önkormányzatok - mondta Szaló Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

- Tragikus és elfogadhatatlan, hogy az építési hatóságok hibásan a korábbi, rossz helyre épített házakhoz hasonlóan veszélyes helyekre adtak ki dokumentumokat - tette hozzá a helyettes államtitkár. A szakember szerint nem az a fő probléma, hogy vizes talajú területeken, folyóvölgyek közelében jogosítottak fel az építkezésre. Sokkal inkább kifogásolható, hogy nem követeltek meg az építtetőktől bizonyos óvintézkedéseket. Amennyiben ugyanis 80-90 centiméteres lábazatra építik a házat, nem fenyegeti veszély azt, még akkor sem, ha vízben áll. Ugyanilyen jó megoldás lett volna az is, ha feltöltetik a talajt. Szakértők szerint a szabálytalanul kiadott engedélyek nyomán épült házakat az idei - tavalyinál is nagyobbnak ígért - belvíz még veszélyesebb helyzetbe sodorhatja. Ezek aztán könnyen összedőlhetnek. Nem kizárt az sem, hogy a tavaly kitelepítetteket 2000-ben újra ideiglenes otthonba kell költöztetni. Az önkormányzatok azzal védekeznek, hogy kényszerhelyzetbe kerültek. Az évek óta vízzel borított területeken ugyanis nincsen olyan rész ahová biztonsággal lehetne építkezni.

Kondoroson például tavaly 5 ház helyett építettek másikat, ám lehetetlenség volt a faluban száraz telket találni. A település nagy része közvetlenül a folyómederhez épült, s a környező részek is vízzel telített talajúak - magyarázta az építési engedélyek kiadásának nehézségeit Dankó Béla polgármester. A legkritikusabb településrészeken teljes körű építési tilalmat terveznek, ám másutt sem megnyugtató építkezni.

Szabó Ferenc, a Fejér megyei védelmi bizottság titkára úgy véli, a hibás engedélyeztetés abból fakad, hogy a településen nem vették figyelembe a talaj minőségét. Fejér megyében főképpen a sárréti régióban kellett építkezni, itt viszont a talaj szinte mindenütt mocsaras.

Zlota József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat osztályvezetője szerint a települések azért nem fordítanak elég figyelmet arra, hová adnak ki építési engedélyt, mivel a 8-10 éves száraz időszakban nem fenyegetett belvíz. Ám ez nem helyes, mert a mély fekvésű területeken előbb-utóbb mindenképpen megjelenik a víz.

(Népszava)