Ismét működőképességének határán a rendőrség<br/>

A magyar rendőrség negyvenezres állományának minden egyes tagja évi alig több mint kétmillió forintba kerül. A 2000. évi költségvetés összesen százmilliárd forintot irányoz elő a testület számára, szinte fillérre ugyanannyit, mint tavaly. Az ország közbiztonságáért felelős testület - már most láthatóan - ismét a működésképtelenség határán kénytelen működni. A rendőrséget tíz éve tartja pénzügyi labilitásban a politika. Nem csupán a hatóság tagjai, de már támogatói is áldozatává váltak a számbűvészetnek. A jelenlegi kormányzat még áttekinthetetlenebbé tette a rendőrségi gazdálkodást.

Kilencvenkilencmilliárd-hatszázmillió forint. Ennyi a magyar rendőrség költségvetése a 2000. évre. Az elmúlt esztendőben ugyanennyit szavaztak meg számukra, az idei összeg azonban részben mégis több, másrészt viszont sokkal kevesebb az 1999-esnél. Ez elsősorban a számokkal való belügyi bűvészkedésnek tudható be. Az azonban tagadhatatlan tény, hogy - csakúgy, mint a rendszerváltást követően minden esztendőben - ezúttal is csődközelben van az ország rendőrsége.

A kis híján százmilliárdos költségvetésről már az első alapos pillantás után kiderül, hogy az valójában mindössze 93,7 milliárd forint. A fennmaradó mintegy hatmilliárdot ugyanis a testületnek magának kell előteremtenie. Csak mellesleg: ez az összeg lényegében azonos az ez évre ígért 8,25%-os béremelés költségével.

Leegyszerűsítve: minden egyes rendőrnek évi százötvenezer forintot kellene valamilyen módon - adományok kéregetésével, pluszmunkával, vállalkozással - betennie a közös kasszába. Legalábbis statisztikailag.

A rendőrség vezetői szerint ma Magyarországon hatmilliárdos "nyereség" termelésére kötelezni egy, a vállalkozói szférától igen messze eső szervezetet - több, mint politikai felelőtlenség. Ilyen összegű jövedelem előállítására ráadásul még a virágzó nagyüzemek jól képzett menedzserei közül is csak kevesen képesek. A bevételkényszer - a rendőri vezetők szerint - szabályosan prostituálja a rendőrséget, hiszen arra kényszeríti, hogy felkínálkozzék a civil szférának.

Miközben pedig a költségvetés előírja a saját bevételt, igen erős - többek közt politikai - nyomás nehezedik a rendőrségre, hogy ne fogadjon el külső támogatást, mert ezzel vélt vagy valós függőségi helyzet jöhet létre az adományozó és a testület között. Jó példa erre az a "békési ügyek" kapcsán napvilágra került összefonódás olajosok és helyi rendőrök között. Emlékezetes: kiderült, hogy egy bűncselekmény gyanújába keveredett olajvállalkozó cége fizette egy rendőri vezető mobiltelefonját.

(Népszava)

Ajánló: