Az adószabályok kedveznek a pénzmosás terjedésének<br/>

Szigorúbb törvények meghozatalát sürgetik a szakértők Az érvényben lévő törvény szerint nem lehet büntetőeljárást indítani az ellen, aki saját pénzét mossa tisztára. Minősített esetben akár 8 év börtönnel is fenyegető jogszabály csak akkor alkalmazható, ha a pénzmosó más által elkövetett bűncselekményből származó jövedelmet legalizál. A szakértők szerint a közelmúltban hozott hazai adószabályok kedveznek majd a pénzmosás elburjánzásának.

Szervezett bűnözői körök jövedelmük legalizálása érdekében vállalatokon, fiktív cégeken vagy bankokon keresztül mossák tisztára pénzüket. Becslések szerint tavaly a világon 3000 milliárd dollárnyi összeget mostak tisztára. A pénz kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból és más bűncselekményekből származott. Egy bank létrehozása során már hazánkban is felmerült az, hogy tisztázatlan eredetű tőke lehet az alapja.

Magyarországon 1994 óta létezik törvény a pénzmosás ellen. A jogszabály életbelépése óta 3500 pénzmosásról szóló bejelentés érkezett a rendőrségre, amelyből csupán 4 jutott el vádemelésig. Az ügyek jelentőségét mutatja, hogy az okozott kárérték meghaladta a kétmilliárd forintot. A tavalyi ezer bejelentés ellenére egy esetben sem tudták a nyomozók a pénzmosás tényét bebizonyítani.

Molnár Csaba, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénzmosás elleni osztályának vezetője elmondta, hogy ugyan van pénzmosás elleni jogszabályunk, de ez nem minden esetben teszi lehetővé a bűncselekmény elleni hatékony fellépést. Hazánkban a bankok, biztosítók, kaszinók, brókercégek nagyobb, készpénzes tranzakció esetén rendőrségi bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek. Ám a gyakori nagy összegű befizetések közül nehéz kiszűrni a gyanúsakat. A pénzmosás elleni jogszabály értelmében csak azt lehet felelősségre vonni, aki más által elkövetett bűncselekményből származó jövedelmet próbál legalizálni. Gyakorlatilag az, aki maga követi el a bűncselekményét és az ebből származó jövedelmét tisztázza, az a pénzmosásért nem vonható felelőségre.

Magyarország egyre alkalmasabbá válik a pénzmosásra. Ugyanis 1997-től már hazánkban is lehetőség van arra, hogy egy cég termelő tevékenység nélkül csak székhelyként válassza az országot, és kedvező 3 százalékos kulccsal adózzon. Általában ez a körülmény vonzza a fiktív cégeket a pénzmosás fellegvárainak tekintett országokba. Szakértők szerint ezért várhatóan a közeljövőben hazánkban is megszaporodnak majd a pénzmosási ügyek.

Az Igazságügyi Minisztérium sajtószóvivőjétől a Népszava megtudta, hogy a március elsejével hatályba lépő módosított büntető törvénykönyv tartalmaz már bizonyos változtatásokat a pénzmosásra vonatkozóan. Jelenleg nemzetközi jogászkörökben is komoly vita folyik arról, hogy vajon büntethető-e az, aki saját bűncselekményéből származó jövedelmét mossa tisztára. A nyomozók által kifogásolt részben továbbra sincs változás.

Szikinger István ügyvéd úgy fogalmazott, hogy ha valaki saját bűncselekményből származó jövedelmét legalizálja, akkor büntetlen utócselekményt követ el. A probléma azzal kezdődik, hogy a hatóságok akkor akarják megfogni a bűnözőt, amikor a pénzét költi, és nem akkor, amikor cselekményeit elköveti.

Puporka Lajos

(Népszava)