Átvállalja az állam a lakáshitel-adósságot<br/>

Elkészült a szociális minisztériumban az OTP-s lakáshiteladósokra vonatkozó koncepció, amely szerint az állam jövő évtől átvállalná a fizetésképtelen ügyfelek tartozását, akik bérlőként laknának tovább a lakásban az adósság rendezéséig. A Népszava információi szerint tavaly a 110 ezer tartósan nem fizető felével, 50-60 ezer adóssal bontott szerződést az OTP. Összesen 200-300 adóslakás került kalapács alá, ám az árverés nagyobbrészt sikertelenül végződött.

Elkészült az OTP-lakáshiteladósokra vonatkozó koncepció, amelynek az a lényege, hogy az állam jövő évtől átvállalná a fizetésképtelen ügyfelek tartozását, és ingatlanukra az adósság rendezéséig jelzálogot tennének – mondta a Népszavának Gyulai Gabriella, a szociális minisztérium főosztályvezetője. A bank helyett az állam válna hitelezővé, az adós pedig bérlőként élne lakásában az adósság rendezéséig.

A jelenleg pénzügyi és jogi egyeztetésen levő tervezet nyárra önthet végső formát, és 2001. január 1-jétől lépne hatályba. Gyulai Gabriella elmondta, hogy a tervezet nem más, mint az adósokkal kapcsolatos jelenlegi, 1,5-2 évig elhúzódó jogi eljárás lerövidítése.

Mégpedig úgy, hogy a megalázó kétszeri árverési procedúrát "átugranák". A végeredmény ugyanis ma is ugyanaz: a másodszori sikertelen árverés után behajthatatlanná válik a követelés, amelyet az állam a garanciavállalás keretében megtérít a banknak.

Információink szerint a lakásárverési moratórium feloldása óta nem indult el nagyobb árverési hullám: összesen 200-300 ingatlant vitt árverésre a bank megbízottja. Az árveréseknek egyharmada volt sikeres. Mint megtudtuk, tavaly a 110 ezer, hat hónapnál régebben nem fizető ügyfél felével - 50-60 ezerrel - bontott az OTP szerződést. A teljes adósságállomány 25 milliárd forint, ebből 80 ezer adós 17 milliárdos tartozására van állami garancia. Eredeti tervek szerint már 1999-ben 5-10 ezer lakást árvereztek volna el, ám a kezdeti lendület alábbhagyott. Az adósok mintegy 15 százaléka kötött szerződésmódosítással megállapodást a bankkal a visszafizetésre, de legalább ennyi új nem fizető ügyféllel gyarapodott 1999-ben az adósok tábora.

A lakáscsapdába került adósok helyzetének rendezésével már többször próbálkozott az aktuális kormányzat. Az úgynevezett adósságenyhítési rendelet 1998-ban és 1999-ben lehetővé tette, hogy az adósok önkormányzati és állami segítséget is igénybe véve szabaduljanak meg tartozásuktól. A jogszabály a közműhátralékosok esetében sikert aratott, ám a lakáshiteladósok közül nagyon kevesen tudták, akarták igénybe venni. A tavaly december 31- én lejárt konstrukció szerint az adós 30 százalék önrészt fizetett, a maradék 70 százalékon pedig a helyi önkormányzat és az állam osztozott volna. Az állami költségvetés minden évben gondol a másodszori sikertelen árverés utáni garanciaátvállalási kötelezettségre is, tavaly például 1,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

(Népszava)